2024-ben 13 295 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint 2023-ban, irja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal.
Budapesten 4607 lakást vettek használatba, 28%-kal kevesebbet, mint 2023-ban. Az új lakások száma a többi településkategóriában is csökkent az előző évihez képest: a megyei jogú városokban 26, a többi városban 37, a községekben 23%-kal.
A budapesti új lakások fele két (a XI. és a XIII.) kerületben épült fel. A fővárosnak ezen a részén több lakást vettek használatba (2,3 ezer), mint a teljes budapesti agglomerációban (2,0 ezer).
A 12%-os növekedést felmutató Dél-Alföld kivételével minden régióban kevesebb új lakást adtak át az egy évvel korábbinál. A visszaesés mértéke Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb, 41%, ezt követte Észak-Magyarország és Pest régió 39, illetve 37%-os csökkenéssel. A korábban jelentős számú lakást építő Győr-Moson-Sopron vármegyében 31%-kal kevesebb lakást adtak át.
A természetes személyek által épített lakások aránya 36-ról 38%-ra növekedett, a vállalkozások által építetteké 64-ről 61%-ra csökkent 2023-hoz képest.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 44%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található. Az összetétel tekintetében ez a többlakásos lakóházak esetében 0,6 százalékpontos mérséklődést, míg a családi házak esetében mintegy 4 százalékpontos növekedést jelentett. A lakóparkban átadott lakások aránya kevesebb mint felére esett vissza.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2,5 m2-rel, 96,6 m2-re nőtt 2023-hoz képest.
Az építési engedélyek és a bejelentések alapján építendő lakások száma 20 494 volt, 4,7%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az építési kedv a nagyobb városokban csökkent, a fővárosban 12, a megyei jogú városokban 5,6%-kal. A többi településen kismértékű emelkedés történt: a nem megyei jogú városokban 2,0, a községekben 1,1%-kal több lakás építését kezdeményezték.
Az előző évihez képest Nyugat- és Dél-Dunántúlon, továbbá Észak-Alföldön növekedett, míg a többi régióban csökkent az építendő lakások száma. Vármegyei szinten kiemelkedő a Tolna vármegyében bekövetkezett 4,6-szeres növekedés, aminek hátterében túlnyomórészt a Pakson megvalósuló lakásépítések állnak. Hajdú-Biharban a már korábban is kiugró számú engedélyezés 32%-kal tovább bővült.
Az építtetők az esetek 45%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten volt a legalacsonyabb (7,7%) és a községekben a legmagasabb (86%).
A kiadott új építési engedélyek alapján összesen 8671 lakóépület építését tervezik, ez az előző évihez képest stagnálást jelent (–0,7%). A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 79% volt, összesen 6848 darab.
A tervezett nem lakóépületek száma 3530 volt, 12%-kal kevesebb, mint 2023-ban.
