Elon Musk X platformja nem tartozik a kapuőr-szolgáltatások közé az Európai Unióban. Az Európai Bizottság minapi döntése azt jelenti, hogy a közösségi szolgáltatás üzemeltetőjére enyhébb szabályok vonatkoznak, mint például a Meta-ra vagy az Apple-re. Mindez azonban azt is mutatja, hogy a Twitterből névváltással létrejött X Európában nem olyan fontos szereplő, mint a tengerentúlon.
A Bizottság május első felében indított vizsgálatot, hogy kiderítse, megfelel-e a szolgáltatás a Digital Markets Act-ben (DMA) meghatározott kritériumoknak. Az idén márciusban kötelező érvénnyel hatályba lépett DMA világosan meghatározta, hogy mik azok a kritériumok, melyek alapján az adott cégek az EU belső piacát nagy mértékben befolyásolják, így megfogalmazott a jogalkotó bevételi határokat (ez évi 7,5 milliárd euró Európában a megelőző három évben), illetve ügyfélszámot (ez pedig 45 millió átlagos havi felhasználó és/vagy évente több mint tízezer aktív üzleti felhasználó, írja a hwsw.hu.
A Bizottság júliusban hét nagy szolgáltatót jelölt ki kapuőrnek, ezek az Amazon, az Apple, az Alphabet, a ByteDance, a Meta, a Microsoft és a Samsung. A technológiai cégek az elmúlt hónapokban igyekeztek mindent megtenni annak érdekében, hogy a listára ne kerüljenek fel, vagy éppen lekerüljenek onnan. A technológiai multik nem véletlenül igyekeznek ezt a státuszt megúszni, hiszen a kapuőröknek a DMA-ban felsorolt számos többlet kötelezettséget jelent számukra, így egyebek mellett:
- Többé nem zárhatják be az ügyfeleket/előfizetőket a saját ökoszisztémájukba,
- Többé nem dönthetnek önkényesen az eszközökre kötelezően, gyárilag telepített és eltávolíthatatlan appokról,
- továbbá nem írhatják elő, hogy az applikációkat milyen forrásból köteles beszerezni a felhasználó,
- nem hozhatják saját platformjaikat és termékeiket helyzetbe a riválisok kárára,
- illetve biztosítaniuk kell az általuk kezelt üzenetküldő platformok átjárhatóságát.
A kötelezettségeknek a kapuőri státusz "elnyerését" követő fél éven belül kötelező megfelelniük a társaságoknak. A jogszabályt megsértő vállalatokra szigorúbb fellépés és akár az éves, globális árbevétel 10%-át (visszaesőknél 20%-ot) elérő bírság is várhat, extrém esetben pedig strukturális változtatásokat (pl. feldarabolás, egyes részlegek leválasztása) is előírhat a Bizottság a szabályszegőknek.
