Hiába terjedtek el a bíróságon kívüli vitarendezési megoldások Magyarországon, a peres ügyekhez viszonyított arányuk messze elmarad az angolszász vagy a nyugati-európai átlagtól. Pedig a mediáció nyomán kötött egyezség időigénye és költsége negyede-ötöde, mint a pereskedésé, és a közvetítői eljárások több mint fele megállapodással zárul – derült ki a mediáció jelenét és jövőjét vizsgáló konferencián.
A legtöbb közvetítés a családi ügyekben van, mivel a gyámhatóság és a bíró is kötelezheti a feleket arra, hogy próbáljanak megegyezni. A peren kívüli egyezséget másféle, például munkaügyi vagy gazdasági jogvitákban is érdemes lenne ösztönözni. Az alternatív vitarendezés sikeréhez azonban az is szükséges, hogy a felek a megegyezésre törekedjenek, ne a másik legyőzésére. Magyarországon egyedülálló módon nemcsak bíróság, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amely a bíróság által jóváhagyott egyezséggel azonos hatályú.
Visszafogott becsléssel csak a hazai vállalkozások peresített jogvitái több mint százmilliárd forintba kerülnek évente a feleknek és az államnak.
Pedig az alternatív vitarendezés elterjedésével jelentősen csökkenteni lehetne ezt a költséget. Egy mediáció, vagyis közvetítői eljárás segítségével lezárt vita közvetlen költsége a legtöbb esetben negyede-ötöde a bírósági eljárásnak, és ebben még nincs is benne az elhúzódó perre fordított idő, valamint, hogy gazdasági ügyekben a per idejére a vita tárgyát képező vagyon, például egy ingatlan, nem hajt hasznot – hangzott el a Mediáció, a XXI. század békepipája – a mediáció 20 éve itthon című hétvégi budapesti konferencián, amelyet a Közjegyzők Házában tartottak.
A mediátorok a békés vitarendezés kultúrájának hírnökei, akiknek fontos szerepük van a bíróságok tehermentesítésében. Az Igazságügyi Minisztérium dolgozik a hatósági ügyintézés megkönnyítésén és a mediációs eljárások támogatásán. Azt szeretnénk, hogy a közvetítői eljárások száma növekedjen, és komolyabb sérelmek, bűncselekmények, szabálysértések esetén is meghonosodjon. Hazánkban büntetőügyekben 2007 óta 65 ezer, szabálysértési eljárásokban 2014 óta 15 ezer közvetítői eljárás zajlott le. A mediátorok évente öt–hatezer büntetőügyben járnak közre, melyek 80 százaléka, a szabálysértési eljárásoknak pedig 70 százaléka zárul megállapodással
– mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a konferenciát megnyitó beszédében.
Magyarországon a legtöbb közvetítői eljárás családjogi ügyekben – például házasság felbontása, szülői felügyeleti jog gyakorlása, kapcsolattartás rendezése, vagyonmegosztás esetén – zajlik, ahol mind a bíró, mind a gyámhivatal kötelezheti a feleket arra, hogy a konfliktust próbálják meg mediátor segítségével rendezni. Ugyanakkor más jogi területeken is jó megoldás lehet az alternatív vitarendezés, például munkaügyi kapcsolatokban, cégek közötti vagy a társasházi vitákban, illetve bármely szerződéses vitában.
Mindig a gyermek érdekeinek kell érvényesülnie
Szeibert Orsolya egyetemi docens arról beszélt, a családjogi kérdésekben mindig a gyermek érdekeinek kell érvényesülnie. „A mediáció lényege, hogy hogyan tudjuk összehangolni az érdekeket. A szülők érdekei pedig gyakran nem azonosak a gyermek érdekeivel, például egy elhelyezés kapcsán” – mondta. Hozzátette, hogy sokszor találkozik azzal a hozzáállással, miszerint úgy lehet legjobban megvédeni a gyereket, ha távol tartják minden vitától, ezáltal a megoldás keresésétől is. „Ez óriási tévedés, hiszen a gyerek érzi, tudja, hogy probléma van. Ha teljesen kizárjuk az egész folyamatból, sérül a részvételhez való joga. A gyerek bevonása ugyanakkor meg is tudja erősíteni a szülőket abban, hogy valójában mit szeretne” – fejtette ki Szeibert Orsolya.
Terelni kell a feleket az alternatív vitarendezés felé
A tapasztalatok szerint a magyar állampolgárok és a vállalkozások egy vitás ügyben nem az egyezségre törekednek, hanem saját álláspontjuk igazolására. Ezért fontos lenne, hogy a szabályozás, illetve jogi hivatásrendek képviselői is tereljék a feleket az alternatív vitarendezés irányába
– mondta Krémer András, az Országos Mediációs Egyesület elnöke. „Azokban az országokban, ahol nagyobb hagyománya van a mediációnak, nem véletlenül próbálnak minden lehetséges vitát közvetítéssel megoldani, mert így a tapasztalatok szerint a felek és az állam számára is kedvezőbb megoldás születik” – tette hozzá.
Ritkán kerül szóba, hogy az egészségügyben is van lehetőség mediációra, erről Soós Ágnes, az Országos Sportegészségügyi Intézet főigazgatója beszélt. „A betegnek joga van ahhoz, hogy panaszt tehessen, és sokan tesznek is. 2018 és 2021 között 263 jogerős elmarasztaló ítélet született, 16 fővárosi és 50 vidéki kórház ellen folyt peres eljárás. A kártérítések összege 375 ezer forinttól 88 millió forintig terjedt” – mondta a főigazgató. Megemlítette továbbá, hogy fontos lenne az is, hogy tudják az egészségügyben, de legalább a kórházak igazgatói megtanulják, mi a mediáció, és ne kelljen folyamatosan pereskedniük. „Ez a betegeknek is jobb lenne, mert egy jogos panasz esetén, ahol a kórház elismeri a hibát, több évi pereskedés helyett mediációval már néhány hónap alatt hozzájuthatnának a kártérítéshez” – mondta.
Nemcsak az elkövetőnek, hanem a sértettnek is kedvezőbb a közvetítői eljárás
„A büntetőügyekben is fontos szerepet tölthet be a mediáció, amely egyes vélekedésekkel ellentétben nemcsak az elkövető számára lehet kedvezőbb kimenetelű, mint egy büntetőeljárás, hanem a sértett számára is” – mondta Parti Mónika bíró, a Bírók A Mediációért Egyesület alelnöke. „A közvetítői eljárásban a bűncselekmény sértettje nemcsak elmondhatja sérelmeit, mint a bíróságon, hanem aktívan részt vehet a konfliktus feloldásában. Egy szakember, a mediátor segítségével a terhelttel együtt a sértett maga határozza meg a jóvátétel módját és mértékét, amelyet egy eredményes mediációt követően meg is kap. Emellett pedig az elkövető megbánásával és bocsánatkérésével erkölcsi jóvátételben is részesül” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a mediáció a jog jóindulata.
Európában egyedülálló lehetőség a közjegyző előtti egyezség
2018 óta már nemcsak bíróságon, hanem közjegyző előtt is lehet egyezséget kötni, amelyet gyakran mediáció előz meg. Ez lehetőség Európában kuriózumnak számít.
„Ha a felekben megvan a szándék a probléma megoldásra, akkor a közjegyzőknél megvan az eszköz arra, hogy akár a hagyatéki vagyonnal kapcsolatban, akár más vagyoni kérdésben egyezségre jussanak a felek. A közjegyző előtt kötött egyezség pedig egyenértékű egy jogerős bírósági határozattal, ami garanciát jelent, hogy biztosan teljesülni fog a felek megállapodása” – mondta Szécsényi-Nagy Kristóf közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
A közjegyzők tapasztalatai szerint egyébként elsősorban akkor hajlanak a felek a megegyezésre, ha az valamennyiük érdekében áll. Hagyatéki eljárás során gyakran előfordul, hogy az örökösök megegyeznek a köztük lévő vitás kérdésekben, mert így gyorsabban lezárulhat az eljárás, és hozzájutnak a nekik járó örökséghez.
Ha azonban évtizedes családi feszültség húzódik a háttérben, amely például kitagadáshoz vezetett, akkor az érzelmileg túlfűtött vita túlnyomórészt a bíróság elé kerül, mert a felek nem akarnak engedni vélt igazukból, még annak ellenére sem, hogy az ilyen ügyek nagyon költségesek és elhúzódhatnak, sőt akár a hagyaték jelentős része is rámehet a pereskedésre.
A mediáció jelenét és jövőjét, valamint a közvetítői eljárás alkalmazását vizsgáló konferencia a Bírók a Mediációért Egyesület, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara, a Közép-európai Mediációs Intézet, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, az Országos Mediációs Egyesület és a Res Iudicata Egyesület szakmai összefogásával valósult meg.
