Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. A helyreigazítás kérése igencsak problémás lehet, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak.


​Sajtótermék vagy sem?

Amennyiben egy vállalat problematikusnak látja – a jellemzően megkeresése, együttműködése nélkül – egy podcast adásban a róla megjelent tartalmat, akkor első körben azt kell mérlegelnie, hogy valójában milyen felülettel is áll szemben. Ahhoz, hogy az interneten, akár bárki számára elérhető hanganyag sajtóterméknek vagy médiaszolgáltatásnak minősüljön, négy feltétel együttes teljesülése szükséges. Ezek közül hárommal általában nincs gond:

  • a műsor gyártója olyan természetes vagy jogi személy, aki felelősséget vállal a gyártott tartalmakért,
  • az elkészült anyag tájékoztatási, szórakoztatási vagy oktatási jellegű,
  • és a nyilvánosság számára készül.

A negyedik pont viszont nem mindig egyértelmű. Akkor tekinthető sajtóterméknek egy podcast, ha gazdasági szolgáltatás, vagyis önálló és üzletszerűen végzett tevékenység. Ilyen például egy hírportál saját podcastja. A működésnek azonban nem minden esetben célja, hogy nyereség származzon belőle. Ehhez rendszeresen (hetente, havonta), gazdasági kockázatvállalással, profit érdekében kellene a tartalmat publikálni – hívja fel a figyelmet Keller-Deák Ágoston, az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás jogásza.

​Helyreigazítás helyett polgári per

Ha a podcast adással a szerkesztők nem a nyereség elérését tűzték ki célul, úgy az nem minősül sajtóterméknek. Így nem esik a médiatörvény , valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény hatálya alá sem. A podcastra ilyenkor a szerzői jogról szóló törvény rendelkezései irányadóak. Miután a sajtó-helyreigazítás csak médiatartalmak, valamint sajtótermékek kapcsán kérhető, így egy cég a vállalatot ért jogsértés esetén nem is tud élni ezzel a jogával. Ilyen esetben egy természetes személy és jogi személyként egy vállalat is polgári peres úton kérhet jogorvoslatot a személyiségi jogainak (különösen a jóhírnév megsértése, kizárólag természetes személyek esetében alkalmazandó becsületsértés) megsértése miatt.

​Sérelemdíj, kártérítés

Ebben az esetben az eljáró bíróság viszont – figyelemmel arra, hogy a podcast nem sajtótermék – nem dönthet a helyreigazító közlemény közzétételéről, beolvasásáról. Egy podcast beszélgetésben ért személyiségi jogsértéskor a bíróság „csupán" sérelemdíj kifizetésére kötelezheti az adás készítőjét, illetve azt, aki felelős a műsor készítéséért. Ennek mértékét a bíróság az eset körülményeire, többek között a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, valamint a jogsértésnek a jogi személyre gyakorolt hatására tekintettel határozza meg. E mellett egy társaságnak akár a nyilvánosságra nem tartozó üzleti titkait is kiteregethetik egy podcast beszélgetés alatt. Ebben az esetben szintén bírósághoz fordulhat a cég, kártérítést is követelhet, illetve kérheti a bíróságtól a jogsértés beszüntetését és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől.

The Conversation

Friss

Fotó: airbus.com

Nyáron már termel a gyulai Airbus-gyár – Ilyen helikoptereket láthat el

Jövő júliusban kezdi meg a termelést a gyulai Airbus-gyár, ahol a repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak majd precíziós alkatrészeket.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Gigabírság: A versenyhivatal lecsapott Bige László cégére és társaira

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megállapította, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. és vállalkozáscsoportja jogsértően törekedett éveken keresztül a partnerek és a cégcsoport közötti, illetve a viszonteladó partnerei közötti verseny, valamint az import korlátozására. Az eljárásban összesen 11 hazai szereplő volt érintett, amelyből kettő elismerte a jogsértést. A hivatal 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki. A Nitrogénművek közölte, hogy egyelőre részletesen tanulmányozza, de érdemben elutasítja és bírósági úton mindenképpen megtámadja a döntést.


TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Így néz ki Magyarország első elektromos autója – Mutatjuk a fotókat!

Ma megkezdték a Mercedes-Benz EQB sorozatgyártását Kecskeméten. Ez az első tisztán elektromos meghajtású modell, amelyet Magyarországon gyártanak.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!