A változás lényege az, hogy a jövőben nem ítélik szabadságvesztésre azokat az adócsalókat, akik jogerős elítélésük előtt 20 százalékos büntetőkamattal megfizetik az államkincstárnak általuk okozott kárt. Amennyiben az adócsalást többen követték el, elegendő, ha a vádlottak egyike visszafizeti a teljes kárt, ez esetben a bíróság valamennyiükkel szemben megszünteti a büntetőeljárást. A jogszabály egyébként háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal sújtja az adócsalást, az e célból alakult bűnszövetkezetek tagjainál pedig öttől tizenöt évig terjedhet a börtönbüntetés.
Nem ment vita nélkül
A tervezet támogatói szerint ez egy korszerű megközelítés, amely nem a börtönöket akarja megtölteni, hanem az államnak okozott kár megtérítését ösztönzi. Az ellenzők szerint a törvénymódosítás sérti a jogállamiságra és a törvények tiszteletére vonatkozó alkotmányos előírásokat, és valósággal "bátorítja a feketézőket", hiszen az elkövető legfeljebb azt kockáztatja, hogy ha elkapják - 20 százalékos többlettel -, mégis be kell fizetnie az adót.
Az alkotmánybíróság megalapozatlannak minősítette a kifogásokat. Az államfő visszaküldhette volna megfontolásra a jogszabályt az időközben megváltozott összetételű parlamentnek, mégis a kihirdetése mellett döntött.
