Jelentősen megugrott idén az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe, emiatt félő, hogy sokan ismét a bejelentés nélküli foglalkoztatás felé fordulnak. Azok a munkáltatók ugyanakkor, amelyek legálisan is kedvezőbb költségek mellett rugalmasan foglalkoztatható idény- vagy alkalmi munkásokat keresnek, az eddiginél jóval szélesebb körben fordulhatnak a diákok felé.
A február 1-jétől életbe lépett törvényi változások nehéz helyzetbe hozták az egyszerűsített foglalkoztatásra (EFO) építő vállalkozásokat. A mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében 1300-ról 2200 forintra (+69%) alkalmi munkánál 2700-ról 4400 forintra (+63%), míg filmipari statiszta alkalmi munka esetében 8000-ről 8700 forintra (+9%) nőtt a naponta fizetendő közteher mértéke. Ráadásul idén egy munkavállaló már csak maximum 120 napot dolgozhat az EFO keretében – korábban ez a limit csak az ugyanannál a foglalkoztatónál letöltött napokra vonatkozott.
Számos szektorban az állandó foglalkoztatás helyett ez a forma volt képes biztosítani a megfelelő működést. A mezőgazdaságban jellemzően idénymunkákra, a vendéglátásban jellemzően a nyári csúcsszezon idején kellenek olyan munkavállalók, akikre az adott időszakon kívül nincs szükség akkora létszámban. A filmipari statisztákra szintén csak egy-egy adott forgatási időszakban van szükség. De az építőipari és logisztikai cégek működésében is léteznek olyan munkafázisok, csúcsidőszakok, amikor az egyszerű napi, online bejelentéssel működő alkalmi munka jelent megoldást.
Felértékelődhet a diákmunka
„A közterhek drasztikus emelésére a vállalkozások jelentős része dönthet az EFO elhagyása mellett. Ismét növekedhet a szürke- és feketegazdaság súlya a foglalkoztatásban, ám aki nem kívánja vállalni a szabálytalan foglalkoztatással járó kockázatokat, annak a diákmunka nyújthat kézenfekvő alternatív lehetőséget” – jelentette ki Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója.
A diákok alkalmazása idény- és alkalmi munkák esetén számos előnnyel jár: többségük eleve a rugalmas foglalkoztatási formákat keresi, szünidőkben kifejezetten keresik is az idénymunkákat, és örömmel vállalnak statiszta- és hostess szerepeket is. Az átlagos EFO-s pozíciókra jelentkező állománnyal szemben kvalifikáltabb, sok esetben magasabb kompetenciával bíró munkavállalói kört alkotnak. Minimális az adminisztrációs teher, hiszen egyre több olyan iskolaszövetkezet működik, amely egy egyszerű, online felületen keresztül működteti a teljes diákfoglalkoztatási rendszert. Adózás szempontjából is minden terhet levesznek a munkáltatóról. Emellett a 25 év alattiak szja-t sem fizetnek, így bruttó órabérük - egy bizonyos szint alatt – a nettóval egyezik meg.
Különösen az alkalmi munka és a statiszta feladatok ellátásánál lett kiugró a diákok költségelőnye a mostani jogszabályi változások nyomán.
Ezek a legnagyobb diákszövetkezetek
Diákmunkásokat iskolaszövetkezetek keresztül lehet a legegyszerűbben toborozni. A Budapest Business Journal legutóbbi iparági listája szerint ez a 10 legnagyobb szövetkezet a 2023. évi nettó árbevételek alapján.
1. Meló-Diák Országos Diákmunka Hálózat 17 632 (millió Ft.)
2. Prodiák Iskolaszövetkezet 10 590 (M Ft.)
3. Fürge Diák Iskolaszövetkezet 7 995 (M Ft.)
4. Mind-Diák Szövetkezet 7 770 (M Ft.)
5. Schönherz Iskolaszövetkezet 7 413 (M Ft.)
6. MŰISZ Iskolaszövetkezet 5 661 (M Ft.)
7. Multi Job Iskolaszövetkezet 5 456 (M Ft.)
8. EU-Diákok Iskolaszövetkezet 4 968 (M Ft.)
9. MADS - Márton Áron Szolgáltató Iskolaszövetkezet 3 106 (M Ft.)
10. Y Diák Iskolaszövetkezet 2 877 (M Ft.)
