Magyarország energiaforrásban, nyersanyagban szegény, ami rendelkezésére áll, az „a víz, illetve az emberi erőforrás, a humán tőke” – mondta Parragh László az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elismerte: kétségtelen, hogy láthatóan fogy a munkaerő, ahogyan a korosztályok idősödnek, egyre kevesebb munkavállalóval kell számolnunk – így a munkaerő importja elkerülhetetlen:
Az ideális a fehér bőrű, keresztény kultúrájú, európai gondolkodású munkaerő importja lenne, de hát ez is kifogyott, a Balkán kifogyott, Ukrajna munkaképes lakosságának jó része elmenekült, marad a Távol-Kelet, ahol a vallás azért szerencsére visszafogottabb, mint a keményebb arab országokban
Arra kevés esélyt lát, hogy a nyugaton dolgozó magyarok százezreit haza lehetne csábítani, mert ha itthon 10-20 százalékkal emelkedik a bér, akkor az osztrákok is emelnek. Magyarország egyébként is kevés eséllyel kelhetne versenyre a fizetésekkel, hiszen a közepes jövedelmű országok csapdájának tüneteit mutatva épp az alacsonyabb bérket kínálhatja előnyként a külföldi beruházóknak.
Lehet olyan álmokat kergetni, hogy 2030-ra utolérjük Ausztriát, meg hasonlók, de a realitásból kell kiindulni, és ahhoz kell igazodni
- fogalmazott az interjúban az MKIK elnöke.
Az osztrák társadalombiztosító januári statisztikái szerint 2024 első hónapjában összesen 980 567 külföldi dolgozott teljes állásban az osztrák munkaerőpiacon. Ez tekintélyes létszám, tekintve, hogy Ausztria népessége mintegy 9,1 millió. Vagyis nyugati szomszédunknál minden kilencedik lakos már külföldi állampolgár. Ausztriában a legtöbben németek dolgoznak, egészen pontosan 127 170-en. Rögtön utánuk viszont a magyarok következnek, 124 820-an (Győr lélekszáma 127 599 volt a 2022-es népszámlálás adatai szerint). Tehát lényegében a nyolcszor kisebb lélekszámú Magyarország ugyanannyi munkaerőt ad az osztrákoknak, mint Németország.
