Kapásból valószínűleg mindenki a turizmusra, a vendéglátásra tippelne. Ha a hivatalos, 2020 végéig elérhető statisztikákat nézzük, ez rossz tipp.
Melyik szektorokat és kiket érintett legrosszabbul a válság? Ezt próbálta számszerűsíteni a hvg.hu a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. Meghökkentő, de az arányokat tekintve a bányászat áll az első helyen.
Mutatjuk a listát:
- Az, hogy 2019 és 2020 utolsó negyedéve között a bányászatban dolgozók 30 százaléka elvesztette a munkáját, összesen 3100 embert jelent.
- A második legnagyobbat zuhanó ágazat, a kőolaj-feldolgozás 24,5 százalékos esése pedig 1300 embert jelent, mégsem érdemes legyinteni, mert ezek az adatok azt mutatják, hogy olyan iparágakban is hatalmas károkat okozott a válság, amelyek nincsenek annyira szem előtt.
- A lista harmadik helyén a ruha- és bőripar áll, az ottani 14 százalékos visszaesés már 7200 munkahelyet jelent, ráadásul a kereslet visszaesése súlyosan érinti a hazai beszállítókat is.
- Abszolútértékben a logisztika és a járműgyártás az igazi vesztes, 35, valamint 22 ezer dolgozó elvesztésével.
Mi a helyzet a vendéglátásban?
Ott óriási szükség van dolgozókra, amikor épp nyitva tarthatnak: a tavalyi második negyedévben elküldtek 30 ezer embert, a lezárások feloldásával azonban 21 ezret visszavettek. Az év végére újra megindultak az elbocsátások – az igazán nagy kérdés az, hogy hány cég tudja túlélni a mostani lezárást.
Az adatokat 2020 decemberéig ismerjük, ott még nagyon sok vállalat próbálta megtartani a dolgozóit, legfeljebb alacsonyabb fizetéssel, azóta viszont már majdnem három teljes hónap eltelt, minimális (az online kasszák adatai szerint átlagosan a korábbi alig felét kitevő) forgalommal.
Módszertan
A statisztikába a KSH a legalább 5 főt foglalkoztató cégek teljes állású dolgozóit veszi be. Azaz akit részmunkaidőre küldtek a leállások miatt, annak a bére kiesik az adatokból. Márpedig a vendéglátásban sokan vannak így, tehát a valós helyzet ott még rosszabb lehet. 2019 és 2020 utolsó hetei között 400 ezerrel nőtt azoknak a száma, akiknek ugyan volt munkájuk, de egy héten 30 óránál kevesebbet dolgoztak. A korosztályok szerinti adatok azt is megmutatták, hogy a cégek elkezdtek megszabadulni a fiatal, kevésbé képzett dolgozóiktól.
Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg a legfeljebb érettségiig jutók közül 146 ezerrel kevesebben dolgoztak 2020 utolsó három hónapjában, mint 2019 végén, de még a főiskolát vagy alapképzést végzettek között is csökkenést mértek, az egyetemet vagy mesterképzést végzettek foglalkoztatottsága 119 ezerrel nőtt.
