A megélhetési költségek növekedése miatt világszerte minden negyedik munkavállaló, a megkérdezettek 26 százaléka mondta, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, Magyarországon ez az arány 18 százalék - közölte a PwC a globális munkaerőpiaci kutatása alapján.
Az idén áprilisban készített felmérésbe 46 ország és földrajzi terület csaknem 54 000 munkavállalóját, köztük 500 magyarországi válaszadót vontak be. A közlemény szerint a legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat, akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése, illetve a Z generáció tagjai.
Megállapították, hogy Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33 százalék), mint globális szinten (71 százalék). A fizetéssel való elégedettség pedig 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64 százalékos értéktől.
A kutatás szerint világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerőt tekintve a tavalyi 47 százalékról idén 38 százalékra esett azok aránya, akiknek a hónap végén marad pénzük. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra: a válaszadók 59 százaléka nyilatkozott így, a globálisan mért 42 százalékkal szemben.
A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: 35-ről 42 százalékra ugrott a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya éves szinten. Magyarországon a válaszadók 52 százaléka jelezte ugyanezt.
A felmérésből az is kiderült, hogy az anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. A közlemény idézte Reguly Mártát, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetőjét, aki elmondta: a technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat.
