Rugalmas munkakörülmények, 600-800 ezer forintos kezdőbér – ezek a fiatal diplomások legfontosabb igényei a munkaadókkal szemben. 2025 a fordulat éve a munkaerőpiacon, ami komoly kihívásokat tartogat mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon. A friss tendenciákat Orbán Balázs, a március 11-12-i Műegyetemi Állásbörze főszervezője foglalta össze.
Fontos a teljes képpel kezdeni: a munkaerőpiac befagyott. Bővülések elméletileg vannak, gyakorlatilag ugyanazok a szakemberek vándorolnak egyik helyről a másikra. Minden évben növekszik azoknak a szakemberek száma, akik közvetlenül az egyetemről kikerülve nemzetközi cégeknél töltenek be pozíciókat. Emellett egyre többen dolgoznak – akár Budapesten élő, pályakezdő fiatalok– otthonról, külföldi cégeknek. Még csak utazniuk sem kell. Ez a trend nemcsak az IT szakmára érvényes, hanem a különböző mérnökökre, és akár az energetikusokra is.
A legkeresettebb szakmák 2025-ben, a műszaki szektorban: a gépész és járműmérnöki szakterület, mechatronikai mérnök, a logisztikai mérnök szakmák. Új lehetőségeket hordoz magában a BME űrmérnöki képzése. Ez utóbbi nem kifejezetten űrhajós képzést jelent, hanem akár olyan korszerű nanotechnikai tudást, amely az új piaci igényeket teljes mértékben képes kielégíteni.
A friss diplomások legfontosabb igénye a rugalmasság és a szabadság, ezt követi a bérezés. A cégeknek komoly felkészültségre van szükség, hogy a fiatalok alap elvárásainak megfeleljenek. 2025-ben már-már teljes mértékben a munkavállalók szabják a feltételeket, az ő igényeik a meghatározóak, ahhoz igazodnak a munkaadók.
A bérigények eltérőek. Az informatikusok kb. 800 ezer, az energetikusok kb. 550-600 ezer forint kezdő fizetést kérnek. A legerősebb, legkeresettebb műszaki képzések a statisztikai adatok szerint még mindig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez köthetők.
