Magas mobilitási hajlandóság, valamint kiemelkedő bérigény jellemzi a pályakezdő magyar mérnököket. Egy friss felmérésből kiderül, nettó 650-850 ezer forintos fizetési igényt simán bemondanak a friss diplomás műszaki szakemberek az állásinterjúkon.
Szakmai tapasztalat nélkül is magas fizetést várnak a kezdő mérnökök
A Trenkwalder mintegy 400 magyarországi mérnökhallgatót kérdezett meg az elhelyezkedési terveiről az Automotive Hungary kiállításon végzett kutatásában a napokban. A felmérésből kiderül, a válaszadók 75 százaléka a diplomája megszerzése után hajlandó lenne elköltözni az országon belül olyan helyre, ahol megfelelő állást talál. Ennek azonban ára van: a 27 százalékuk pályakezdőként legalább havi nettó 850 ezer forintot szeretne keresni, 45 százalékuk nettó 650-850 ezer közötti kezdőbért várna el, de a maradék 28 százalékuk sem érné be nettó 450 ezernél kevesebbel.
Adataink szerint jelenleg a junior, maximum három év tapasztalattal rendelkező mérnökök nettó kezdőbére jelenleg pozíciótól függően 400-470 ezer forint között mozog a hazai autóipari vállalatoknál, ami még különféle bónuszok és egyéb juttatások estén is elmarad a diploma előtt álló hallgatók elvárásaitól. A nagy kérdés az, hogy a már jelenlévő, illetve az éppen most idetelepülő nagy autóipari vállalkozások körében megindul-e egy olyan bérverseny, ami a következő években végző szakemberek többségét képes lesz országon belül megtartani
- idézi Nógrádi Józsefet, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatóját a Portfolio.
Külföld is szóba jöhet
A megkérdezett mérnökhallgatók 64 százaléka a diplomájával a zsebében külföldön is keresne munkát. Ezen csoport 51 százalékának a bérigénye havi nettó 3500-5500 euró (1,3-2 millió Ft) lenne, ami Nyugat-Európában is átlag feletti kezdőfizetés. Azonban a nagyobb merítés miatt növekszik az esélyük arra, hogy pozitívan reagálnak a külföldi cégek az igényeikre, különösen ha fel tudnak mutatni valamilyen egyedi előnyt. Viszont ekkora bérigényből könnyebben engednének egy szakmailag gyorsabb előmenetellel kecsegtető pozícióért.
Szerencsére a fenti képet pozitívan árnyalja, hogy ma Magyarországon számos vezető autóipari gyártó folytat komoly, a világ élvonalába sorolható autóipari fejlesztést. A mérnökhallgatókat pedig az is nagyon motiválja, hogy milyen projektekhez, fejlesztésekhez és innovációkhoz csatlakozhatnak. Ezért a gazdaságpolitikának különféle támogatási formákon keresztül továbbra is mindent célszerű megtennie annak érdekében, hogy például K+F tevékenységek ösztönzésével itthon tartsa, vagy éppen a nemzetközi piacokról bevonzza azokat a tehetségeket, akik a jövőben is biztosítani tudják a hazai járműipar versenyképességét
- nyilatkozta Nógrádi József.
Az egyik legolcsóbb uniós munkaerő a magyar
Egyébként 30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Európai Unióban az Eurostat adatai szerint. Azonban a szórás igen nagy az uniós tagállamok között. A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (8,2 eurót), Romániában (9,5 euró) és Magyarországon (10,7 euró – durván 4000 forint) regisztrálták. A legmagasabbakat pedig Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) mérték. Tehát több mint hatszoros volt az eltérés a két véglet között.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltséggel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az eu-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3 százalék, Magyarországon 13,9 százalék, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
