Bulgáriában a legalacsonyabba az egy órára számított átlagos munkaerőköltség az Európai Unióban, Luxemburgban pedig a legmagasabb. Az Eurostat statisztikái alapján a két véglet között több mint hatszoros a különbség. Azt is mutatjuk, hol áll Magyarország ezen a listán!
Az egyik legolcsóbb uniós munkaerő a magyar
30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Európai Unióban az Eurostat friss adatai szerint. Azonban a szórás igen nagy volt az uniós tagállamok között. A legalacsonyabb értékeket Bulgáriában (8,2 eurót), Romániában (9,5 euró) és Magyarországon (10,7 euró – durván 4000 forint) regisztrálták. A legmagasabbakat pedig Luxemburgban (50,7 euró), Dániában (46,8 euró) és Belgiumban (43,5 euró) mérték. Tehát több mint hatszoros volt az eltérés a két véglet között.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltségel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az eu-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3 százalék, Magyarországon 13,9 százalék, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
Jöhetnek a vendégmunkások is
Az alacsony munkaerőköltség alacsonyabb béreket is takar. Az uniós átlagtól elmaradó magyar jövedelem a külföldi munkavállalóknak sem különösebben vonzó. Márpedig egyre nagyobb szükség lenne rájuk a gazdaságot fojtogató munkaerőhiány miatt. Munkaerőt importálni egyre nehezebb a környező országokból, hiszen az ott elérhető humán erőforrás inkább a nyugatabbi, vagy szláv nyelvű országokat preferálja. Azonban kedvez nekünk, hogy az Ázsiából érkezők szemében Európa egységes megítélés alá esik. Nem akarnak mindenképpen Nyugatra menni.
Egyébként ha a tervezett 500 ezer új munkavállaló elérése érdekében 2-300 ezerre tornázná fel a vendégmunkások számát Magyarországon a kormány, régiós szinten úgy is az egyik legkevesebb külföldi munkavállaló lenne idehaza. A hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal bíró Csehországban jelenleg mintegy 700 ezren, Ausztriában 1 millióan, a Magyarországtól négyszer nagyobb Lengyelországban pedig körülbelül 2 millióan vannak vendégmunkások (bár az utóbbinál zömében ukránok, és a háború kitörése után ugrott meg a számuk).
Juhász Csongor, a munkaerő-kölcsönző és toborzó Prohuman ügyvezető igazgatója szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat. Azután jöhet szóba a vendégmunkások bevonása kontrollált körülmények között. Azonban több vállalkozásnak jelenleg hiába lenne egyszerűbb és olcsóbb magyar dolgozókat foglalkoztatni, erre nincs mód számos területen.
Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd. Mindez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető
- nyilatkozta az ügyvezető.
