Ha nem jönnek vendégmunkások, az a magyarok munkahelyeit is veszélybe sodorhatja - véli a szakember

Leginkább Szerbiából és Ukrajnából érkeztek nagyobb számban munkások Magyarországra a hiányszakmákba a korábbi években. A munkaerőhiány továbbra is fennáll, de a környező országokból egyre kevesebben jönnek át dolgozni, ezért leginkább Ázsiából mérsékelhetjük az emberhiányt manapság.


Egyre nagyobb az igény a vendégmunkásokra

Felütötte a fejét a munkaerőhiány az elmúlt években Magyarországon, ezért igencsak megnőtt az igény a vendégmunkásokra, különösen a termelő szektorban. Munkaerőt importálni egyre nehezebb a környező országokból, hiszen az ott elérhető humán erőforrás inkább a nyugatabbi, vagy szláv nyelvű országokat preferálja – írja Juhász Csongorra, a Prohuman ügyvezető igazgatójára hivatkozva a 24.hu.

Ami kedvez nekünk, hogy az Ázsiából érkezők szemében Európa egységes megítélés alá esik, nem akarnak mindenképpen Nyugatra menni – a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet nekik, mint például Németország. A Fülöp-szigeteki munkavállalók például jellemzően beszélnek angolul – így a vendéglátásban, turizmusban is könnyebb őket alkalmazni

– jegyzi meg a portál.

A szakképzett ázsiai - például filippínó vagy mongol - munkaerővel jellemzően két évre kötnek a magyar foglalkoztatók szerződést. A munkavállalók leginkább egyedül, család nélkül jönnek, nem letelepedési, hanem munkavállalási szándékkal, hogy anyagilag támogassák az otthon maradt családjukat. Göltl Viktor, a WHC Csoport ügyvezetője szerint a harmadik országbéli foglalkoztatottak nélkül a magyar munkahelyek is veszélybe kerülnének.

Tízezrekről beszélhetünk

Több mint 23 ezer harmadik országbéli vendégmunkás dolgozott tavaly Magyarországon munkavállalási engedéllyel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint. 42 százalékuknak általános iskolai végzettsége volt, 13,5 százalékuk volt szakmunkás, nagyjából 30 százalékuk pedig diplomás.

A másik nagy csoport a bejelentett – de engedélyre nem köteles, főképp uniós országból érkező – külföldi munkavállalóké, ők majdnem 15 ezren voltak. A regisztráltak fele legfeljebb általános iskolát végzett, csaknem 22 százalékuk diplomás volt.

Hazai tapasztalatok

Magyar vállalatok közül például a Waberer’s International logisztikai cég jelentette be az idén, hogy 80 indiai sofőr és 2 diszpécser érkezik a kötelékébe, akiknek az előzetes válogatást követően vizsgákon is át kell esniük. Barna Zsolt, a cég vezérigazgatója szerint akkora a hiány az európai, így a magyar munkaerőpiacon is a kamionsofőrökből, hogy kénytelenek voltak távolabbi országok munkavállalói felé tekinteni. A cég továbbra is magyar, esetleg régiós gépkocsivezetőkre számít, azonban a vállalat növekedésének a korlátja, hogy nem tudnak elegendő járművezetőt találni a környéken.

A szakember szerint kedvezőek az európai tapasztalatok az indiai munkásokkal, hiszen felkészültek és jó a munkamoráljuk. Azonban tapasztalatot kell szerezniük a helyi viszonyok között, valamint meg kell tanulniuk például az itteni jogszabályokat, munkavédelmi előírásokat. Ezért a cég tanfolyamokat szervez a számukra.

The Conversation

Ne hagyd ki!