Akkorára nőtt a munkaerőhiány a hazai vendéglátásban, hogy mindenképpen szükség van nagy számú külföldi vendégmunkás alkalmazására a szektorban – véli a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) tiszteletbeli elnöke.
Vendégmunkások tömegei érkezhetnek
Rengetegen hagyták ott a vendéglátást a koronavírus első hullámai idején, ami óriási munkaerőhiányt idézett elő a szektorban. Hiába nyithattak újra a vendéglátóhelyek, nem tért mindenki vissza a vendéglátóiparba.
„Egy ideig arra számítottunk, hogy fokozatosan visszaszivárog az ágazatba a munkaerő. De a vendéglátós életforma sok szempontból sajátságos és megterhelő, a legtöbb helyen késő estig és hétvégenként is dolgozni kell. Azok, akik a járvány alatti kényszerű bezárások idején elmentek futárnak vagy a kiskereskedelembe, azt tapasztalták, hogy hasonló összeget ott is meg tudnak keresni, de közben lehet normális családi életük. Így már nem biztos, hogy visszavágynak és hosszú távon újra a vendéglátásban képzelik el magukat”
– nyilatkozta a Telexnek a számos hazai vendéglátóipari cégben érdekelt Gerendai Károly.
Flesch Tamás, az MSZÉSZ tiszteletbeli elnöke pedig arról beszélt a portálnak, hogy sokkal jobb szezonra számít idén a hazai turizmus-vendéglátás, mint a megelőző két évben. A szektorban azonban óriásira nőtt a munkaerőhiány, miközben Ausztriában több magyar dolgozik a vendéglátásban, mint hazánkban. Ezért szükség van a hiányzó emberek pótlására, ami leginkább külföldről lehetséges. A szakember szerint elsősorban délkelet-ázsiai, indiai és ukrán munkaerő jöhetnek szóba. Ők viszont elsősor a háttérmunkában tölthetnénk be szerepet, hiszen feltételezhetően híján lehetnek a magyar nyelvtudásnak.
A szakértő a saját tapasztalatairól is beszámolt. Elmondta, hogy az ő vendéglátóipari vállalkozása is munkaerő-problémákkal küzd. Felvették a kapcsolatot munkaerő-közvetítő cégekkel, amelyek az említett országban is toboroznak munkásokat. Elmondta, hogy nagyjából 4-6 hónapba telik az adminisztráció átfutása, mire tényleg beállhat hazánkban dolgozni egy vendégmunkás. Azonban, ha a bürokratikus ügyek intézése most elkezdődik, a főszezonra pont ideérhetnek a szükséges emberek. A szerbeknek és az ukránoknak ráadásul munkavállalási engedélyre sincs szükségük abban az esetben, amennyiben 90 napnál rövidebb idejű munkára érkeznek Magyarországra.
Vendéglátóhelyek csődhullámától tart az ipartestületi elnök
A közelmúltban írtunk róla, hogy a koronavírus járvány alatti lezárásokat máig nem heverte ki a hazai vendéglátás. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke attól tart, hogy jelentős bezárási hullám kezdődhez még az idén a szektorban.
„A vendéglátó üzletek hozzávetőleg egyharmadát üzemeltetik kisvállalkozók, körükben sok esetben a magán és a céges kassza „átjárható”. Csakhogy mostanra elfogytak a magántartalékok is. Szerintem 2022 végére a vendéglátóhelyek 25-30 százaléka mond csődöt, vagy teljesen más profilra vált, ha van hozzá tőkéje, ereje, munkavállalója”
– nyilatkozta az elnök.
A szakember emellett arról is beszélt, hogy a magyar turizmusnak összességében nézve igen jó éve volt a tavalyi, azonban sok minden árnyalja a képet.
„Vidéken, a Balatonnál és a fürdőhelyeken, szenzációsnak bizonyultak a nyári hónapok. (…) De a fővárosban kevés volt a rendezvény, hiszen a kiugró napi halálos covid-esetek egyik napról a másikra befolyásolták ezek megtartását”
- mondta az elnök. Kovács László említést tett arról is, hogy hiába oldották fel a korlátozásokat, a home office sok esetben fennmaradt. Ez pedig negatív hatással volt a munkahelyi étkeztetésben érdekelt cégekre. A vállalatok bevételkiesését a házhozszállítás élénkülése nem ellensúlyozta.
A szakértő egyébként arra számít, hogy az olcsóbb étkezdék és a drágább, elegánsabb vendéglátóhelyek megtalálják a célközönségüket a jövőben is. A középárkategóriás helyeket sújthatja leginkább a csődhullám.
Továbbá az elnök is említést tett arról, hogy a munkaerőhiány is meglátszik a szektoron. Példaként hozott fel olyan ötcsillagos szállodákat, amelyek már a Facebookon is új alkalmazottakat keresnek.
