A balatoni vendéglátást sem kerülte el a munkaerőhiány

Elindult a balatoni főszezon, azonban még mindig több helyi vendéglátóst szorongat a munkaerőhiány. Nehezen találnak konyhai kisegítőket és felszolgálókat, ami veszélyeztetheti az idei szezonjukat. Emellett az inflációval is számolniuk kell.


A koronavírus mélyítette el a vendéglátás problémáit

Újra a munkaerőhiány lett a hazai munkaerőpiac legnagyobb problémája a koronavírus-járvány lecsengésével. A pandémia miatti lezárások különösen rosszul érintették a vendéglátást és turizmust, hiszen ezeket a szektorokat nagyon sok alkalmazott hagyta ott a járvány alatt.

A problémát tetézi, hogy a környező országokból kevés olyan, angolul jól beszélő vendégmunkás érkezett hazánkba, akik bevethetők az idegenforgalmi területeken, ahol a vendégek tekintélyes része is külföldi. Az ukrán, szerb vagy más közelebbi, Európai Unión kívüli országból érkező dolgozók jellemzően az anyanyelvükön kommunikálva tudnak munkát vállalni. Ez a vendéglátó szektorban nem segít

- nyilatkozta Juhász Csongor, a 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat vezetője a Világgazdaságnak.

Külföldről érkezhet a segítség

A jelentős munkaerőhiány miatt a hiányszakmákban könnyítette az unión kívüli állampolgárok elhelyezkedését hazánkban a kormány.

Természetesen első körben belföldön szeretne mindenki munkaerőt találni. Ahol lehet, ott magyar dolgozókat vesznek fel, hiszen a külföldi vendégmunkások foglalkoztatása jóval költségesebb, de sokszor ez az egyetlen megoldás az üzletmenet fenntartására. Az ipari és gyártói területek után például a belvárosi vendéglátóhelyeken, hotelekben vagy a Balatonon is egyre több lehet a vendégmunkás a következő években

- idézi Juhász Csongort a portál.

A vendéglátásba elsősorban angolul jól beszélő és szakmai tudással rendelkező ázsiaiakra számítanak, leginkább Indonéziából és a Fülöp-szigetekről.

Lefaragtak, amiből tudtak

A probléma a jelenlegi balatoni főszezont is veszélyezteti. A szezon elkezdődött, azonban még mindig keresik a konyhai kisegítőket és felszolgálókat a nyárra. Emellett a vendéglátóhelyeknek meg kell küzdeniük a magas inflációval is.

Azonban vannak, akik megoldást találtak mindkét nehézségre. Néhány napja írtunk róla, hogy Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke szerint átlagosan 15 százalékkal magasabbak az árak a tó környékén található éttermekben, mint tavaly ilyenkor. Ez soknak tűnhet, azonban a környékbeli országokban ennek a duplája is lehet a drágulás a saját tapasztalatai szerint.

A kisebb mértékű árszintemelkedéshez hozzájárult, hogy több étterem rövidítette a nyitvatartási idejét. Így akár harmadával kisebb személyzettel képes üzemelni, ami a munkaerőhiány okozta problémákat is enyhíti. Arra is van példa, hogy a megelőző szezonok tapasztalatai alapján a hét kevésbé forgalmas napján - a korábbiakkal ellentétben - nem nyitják ki az éttermet. Azokon a napokon pihenhet a személyzet is.

A rezsiköltségek csökkentése érdekében pedig sok vendéglátós konyhatechnológiai fejlesztéseket hajtott végre a közelmúltban. Az étlap racionalizálásával, szűkebb, szezonális választékkal pedig sikerült csökkenteniük az alapanyagköltségeiket is.

The Conversation

Ne hagyd ki!