Különösen nagy forgalmat hoz az idei nyár a balatoni vendéglátásban. Jó hír a turistáknak, hogy kevésbé drágult a magyar tenger, mint a régiós átlag. Ehhez azonban szűkíteni kellett a kínálatot számos helyen, valamint olyan vendéglátósok is akadnak, akik korlátozott nyitvatartással indították a szezont.
.
Erősen indult a balatoni szezon
Az elmúlt két nyári szezonnál erősebben indult az idei a Balatonon. A foglalások számában egyáltalán nem látszik meg, hogy ismét kinyitott a világ és szabadabban lehet utazni külföldre.
Határozottan olyan vendégek érkeznek most, akik a Balaton szerelmesei, és nem olyanok, akik jobb híján választják a régiót, mint az előző két évben, amikor nem nagyon lehetett külföldre menni. (…) A pandémia alatt felpörgött belföldi turizmusból hosszú távon is profitálhat a Balaton, mert új vendégkört is nyert azok révén, akik most ismerték és szerették meg a helyi gasztronómiai és programkínálatot, a környék látnivalóit és szolgáltatásait
– tájékoztatta Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke a Világgazdaságot.
A szakértő megjegyezte, hogy a mostani vendégkör sokkal tájékozottabb és tudatosabb, mint a korábbiak. Jobban ismerik a helyi éttermeket, a borászotokat és tudják, hogy milyen programok vannak a környéken, ezek alapján szervezik meg a vakációjukat.
Lefaragtak, amiből lehetett
Az elnök szerint átlagosan 15 százalékkal magasabbak az árak az éttermekben a magyar tengernél, mint tavaly ilyenkor. Ez soknak tűnhet, azonban a környékbeli országokban ennek a duplája is lehet a drágulás a saját tapasztalatai szerint.
A kisebb mértékű árszintemelkedéshez hozzájárult, hogy több étterem is rövidítette a nyitvatartási idejét. Így akár harmadával kisebb személyzettel is képes üzemelni. Arra is van példa, hogy a megelőző szezonok tapasztalatai alapján a hét kevésbé forgalmas napján - a korábbiakkal ellentétben - nem nyitják ki az éttermet.
A rezsiköltségek csökkentése érdekében pedig sok vendéglátós konyhatechnológiai fejlesztéseket is végrehajtott a közelmúltban. Az étlap racionalizálásával, szűkebb, szezonális választékkal pedig az alapanyagköltségeiket csökkentették.
Nem kerülhet sokkal többe egy margherita pizza, mint egy fullos lángos
Csapody Balázs a balatoni lángosok elhíresült 1500-2500 forintos árszintjét csak kirívó eseteknek tartja, az általánosítás pedig rossz fényt vet a helyi vendéglátósokra. Azonban „érthetetlennek és tarthatatlannak” véli, hogy egy margherita pizza árának töredékéért kellene értékesíteni egy fokhagymás-sajtos-tejfölös lángost, hiszen az előállítási költségeik között lényeges különbség nincs.
Mindeközben természetes és jogos elvárás, hogy a magyarországi és a nyugat-európai bérek között ne legyen akkora különbség, ami a munkaerő elszívását okozza. Azt is el kell fogadni, hogy a nyugati bérköltségeket nem tudják a vállalkozások a kelet-európai eladási árakon megtermelni. A szezonális helyeken újra nagyon nagy gond a munkaerőhiány, ráadásul zömében eltűntek a profi szakemberek, akik az idén már el tudtak helyezkedni az egész évben nyitva tartó helyeken újra jó fizetésért. A diákmunkások csak részmegoldást jelentenek, de egyre inkább felértékelődnek ebben a helyzetben
– zárta gondolatait Csapody Balázs.
