A gyakori gombabetegségeknek ellenálló szőlőültetvényt telepített kísérleti jelleggel több hektáron a Varga Pincészet és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a Balaton közelében. Az itt megtermett új szőlőfajták borok alapanyagául szolgálhatnak.
Újíthat a hazai borászat
A PTE szerint a mostani kutatás-fejlesztési és innovációs projekt a piaci igényekhez is alkalmazkodik és segítséget jelenthet a borászatok számára a későbbi fajtaválasztásaikhoz és termékfejlesztéseikhez – írja az MTI az egyetem és a Varga Pincészet közleménye alapján.
A projekt mintegy 450 millió forintba kerül és 6,5 hektáron valósul meg a Balaton-felvidéken. A kísérlet során értékes információkat kaphatnak a szőlőfajták helyi adaptációjáról és a termesztés-technológiai értékeiről a kutatók és a borászok. A növények terméséből pedig borászati termékek készülnek.
„A klímaváltozás következtében egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Ennek a hagyományos szőlőfajták esetében egyre nehezebben, egyre több pénz és energia ráfordításával tudnak csak megfelelni a szőlőtermesztők. (…) A fejlesztés eredményeként megtörténik három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztéstechnológiájának kidolgozott leírása és ha a fejlesztésben alkalmazott szőlőfajtákból piacképes termék válik, reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára”
- áll a közleményeben.
Alkalmazkodni kell a piachoz
A telepített fajták egyik nagy előnye, hogy alig igénylik növényvédőszerek használatát, ami fontos lehet a tudatos élelmiszerfogyasztás és a környezetet kevésbé terhelő gazdaságok népszerűsítése szempontjából, valamint a hazai termékek és innováció támogatása miatt is – írja a közlemény.
A fejlesztésekkel a PTE és a Varga Pincészet abban bízok, hogy fel tud zárkózni a hazai kutatás, vagy akár meg is tudja előzni a hasonló, Nyugat-Európában zajló programokat. Reménykednek abban is, hogy a piac igényeinek megfelelő, fenntartható fajtaszerkezet mutathatnak később fel.
A közlemény megjegyzi azt is, hogy a projekt várhatóan 2025 tavaszán fog lezárulni.
Szőlőültetvények Magyarországon
Hazánk összes szőlőültetvénye egyébként 62 ezer hektárt tett ki 2020-ban. Ezekért a mezőgazdasági területekért fizettek átlagosan legtöbbet akkor az országban, mintegy 2,4 millió forintot hektáronként.
Magyarországon az elmúlt mintegy két évtizedben a szőlőskertek területe a harmadával csökkent. Ennek elsődleges oka a borvidékeken kívüli ültevények felszámolása volt.
Az országban 22 borvidéket különböztetünk meg, amelyek közül a kunsági a legnagyobb, közel 20 ezer hektár. A szőlős területeink mintegy 70 százalékán fehér borszőlőt termesztenek. A vörös szőlőfajták dominálnak azonban a szekszárdi, villányi, soproni és az egri borrégiókban. A móri, nagy-somlói és tokaji vidéken pedig szinte nincs is vörös szőlő.
Az összterület 12 százalékán a kék kékfrankos szőlőt termelik, 9 százalékán a fehér bianca-t, 7 százalékán pedig a szintén fehér cserszegi fűszerest.
