Nyaranta napokat, de akár heteket is eltöltenek azzal a szőlőültetvényen dolgozók, hogy összegyűjtsék az adatokat a várható hozam előrejelzéséhez. A szőlősgazdáknak többnyire nagyon fontos, hogy a mennyiséget a lehető legpontosabban felbecsüljék, és így idejében tudjanak szüreti tervet készíteni.

Már tíz éve vizsgálja a pinot noir fajta termésbecslését Dr. Patty Skinkis és laboratóriuma. A hölgy szőlész-borász és professzor Oregon Állam Egyetemén (OSU). Az utóbbi hat-hét évben erősen ingadozott a termés ebben az amerikai államban: kiugróan jó és nagyon gyönge eredmények egyaránt születtek. A virágzás idején kedvezőtlenre forduló időjárás miatt 2020-ban negatív rekordot hozott a szüret.

​Gondos mintavétel

Egyébként is minden esztendőben kihívás a termésbecslés, de különösen az, ha gyenge a bogyóképződés. Ez a nehézség a fürtök és bogyók tömegének túlzott változatosságára vezethető vissza, mivel emiatt a – mérés alapjául szolgáló – minták kiválasztása különös gondosságot igényel. Patty Skinkis laborja tovább javította a termésbecslés pontosságát. Ehhez azt vették alapul, hogy a rügyfakadás és a virágzás után hány nap telt el, és ezt a két fenológiai szakaszt követően mekkora effektív hőösszeget tudott „magába gyűjteni" a növény.

Megállapították, hogy a bogyók fejlődésgörbéje szorosan összefügg a napok számával és a meleg időszakokkal. Ebből sikerült egyenleteket fölállítani a fürt tömegének gyarapodásáról, ami segít a szőlősgazdáknak abban, hogy a szüret majdani eredményét pontosabban tudják előre jelezni. De az utóbbi év különösen kedvezőtlen időjárása miatt sok termelő érdeklődött a professzor asszonynál hogy a becslési módszereket módosítani kell-e, amikor kevés bogyó képződik.

Tavaly egy új projektet indított az oregoni laboratórium: elkezdték a bogyófejlődés megfigyelését abból a célból, hogy meghatározzák a szőlővesszők fiziológiájának és növekedésének lehetséges értékeit (kvantálás) a különböző talajtípusokon. Ennek keretében ugyanúgy követték a bogyók fejlődését, mint korábbi vizsgálataik során (2011 és 2016 között): a virágzás után körülbelül 20 nappal kezdték a mintavételt, ami egészen a szüretig tartott. Hetente egy vagy két alkalommal 60 fürt pinot noirt gyűjtöttek be. Valamennyi minta tömegét megmérték, megszámolták a bogyókat, külön megmérték a súlyukat, átmérőjüket, ahogy a fürtkocsány tömegét és hosszát, valamint a magok keménységét. Ehhez hetente egy vagy két alkalommal hatvan fürtöt gyűjtöttek.

​Újabb eredmények

A bogyók kisebbek voltak a szokásosnál, és a szüretre az átlagos tömegük 0,85 gramm lett (±0,2 g), míg a tipikus pinot noir bogyók beéréskor már 1,0 grammosak. De a kedvezőtlen időjárás miatt a méretük is változatosabban alakult az egész szezon alatt, sok volt az apró szem, viszont kevesebb volt a nagy átmérőjű bogyó. Jelentős ingadozás mutatkozott a fürtök tömegében is, ami főként a szemek fürtönként eltérő számára és nagyságára vezethető vissza.

Így szüretkor az egyes fürtök bogyószáma 21 és 186 közt alakult, átlagosan 81 szemmel fürtönként. Utóbbiak átlagos tömege 80 gramm alatt maradt. Néhány tapasztalt szőlősgazda és borász rámutatott, hogy a kisebb szemek mérete nem fog a duplájára nőni, így a normálisnál szerényebb lesz a növekedési ütemük az érés kései fázisában.

Ezt a kérdést a 2020-as adatokon vizsgálták meg az oregoni laborban, és az ellenkezőjét állapították meg: a szőlőszemek mérete szüretig mégis a duplájára nőtt. Tömegük szintén a megszokott ütemben gyarapodott. A bogyók súlya az 50 százalékos virágzási szint után 50–60 nappal ért el egy platófázist, ami 1,9-szeres faktornak felel meg a szüretig tartó súlygyarapodásban. Ez meg is felelt a korábbi vizsgálatok során szerzett tapasztalatoknak.

A tömegnövekedési faktor az az érték, amellyel a fürtök középes súlyát megszorozzák a kutatók a minták mérése után, hogy az aratáskor várható végleges fürttömeget megkapják. A szőlőszemek teljes méretüket a virágzás után 90 nappal érték el, ami 5–10 napos késést jelent a Patty Skinkis és csapata korábbi (2011–2016-os) vizsgálatai alapján felállított modellhez képest.

Az egyik mintavétel során – 23 nappal az 50 százalékos virágzás után – a fürtök tömege nagyobb volt annál, mint ami a Skinkis és McLaughlin által kidolgozott modellből következett volna. De a virágzás utáni 30. napon mért érték már pontosan megfelelt ennek a modellnek, és egyéb napokon 90%-os vagy afölötti egyezés mutatkozott – kivéve a szüret előtti utolsó két mintavételnél. Ekkor a modell 20–30%-kal alábecsülte a fürtök tömegét. Persze a szüret előtti valós érték változhat a meleg időben bekövetkező súlyveszteség vagy a hosszabb idejű tőkén hagyás miatt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a növekedési faktor standard meghatározása érvényes az egymástól jelentősen (a szokásosnál jóval inkább) eltérő fürtök esetén is.

A teljes cikket keresse a legújabb Haszon Agrár magzinban!

The Conversation

Friss

Fotó: Getty Images

Nem elég a pandákat megvédeni

Földünk maga a csoda: gazdag, változatos, millió egyedi részletet rejtő egész, amelynek felfedezésére egy teljes emberi élet is kevés. A fajok és az élőhelyek kapcsolata összetett, teljes, de sérülékeny rendszer, melynek egyik eleme sem működik jól a többi nélkül. Az elmúlt évtizedekben ez az érzékeny egyensúly felborult, de a folyamat még visszafordítható – egyeke között erről is szó lesz a Planet Budapest 2021 eseményein.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!