Több szakember véli úgy, az agrárökológiai program kifutása után számos szőlőültetvény végét jelentheti, ha nem fognak össze a szőlőtermesztők és a borászok. Anélkül túl alacsony szinten maradhatnak a felvásárlási árak.
Nincs jó helyzetben a magyar szőlőtermesztés
Körülbelül 60 ezer hektár szőlőterületről összesen mintegy 4,1 millió mázsa szőlőt takarítottak be 2023-ban Magyarországon, amiből 1,9 milliót a Kunsági borvidéken – mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a soltvadkerti újborünnepen. Az idei magyar szőlőből 2,8-2,9 millió hektoliter bor készülhet. Emlékezetetett, volt egy lepárlási program a rozé- és a vörösborokra az idén, amely részeként a borkészlet durván 40 ezer hektoliterrel csökkent.
Hozzátette, 2023-ban kevesebb magyar bort értékesíthetnek a termelők külföldön, mint tavaly, amikor 1,3 millió hektoliter fogyott a külpiacokon. A visszaesés azért valószínű, mert amíg 2022 első nyolc hónapjában 785 ezer hektoliter bort adtak el a határokon túl, az idén csupán 730 ezret ugyanebben az időszakban. Az átlagos exportár pedig 1,07 euró/liter volt ebben az évben, gyakorlatilag ugyanannyi, mint tavaly – írja az Agrárszektor.
Az államtitkár és a hegyközségek képviselői úgy látják, nincs esély a kedvezőbb szőlőárakra, amennyiben nem fognak össze a szőlőtermesztők és a borászok. Az összefogás hiánya akár hazai szőlőültetvények végét is jelentheti az agrárökológiai program kifutása után, hiszen nem érheti meg azokat fenntartani a továbbiakban. A politikus megjegyezte, amíg a Kunsági borvidéken hektáronként 116 mázs szőlőt szüreteltek, az országos átlag csupán 76 mázsa volt. Viszont a felvásárlási árak országszerte hasonlóan alakultak, így sejthető, hogy egyes vidékeken milyen rossz helyzetbe kerültek a szőlőtermesztők.
Kaliforniai borászok is kapkodnak a magyar boroshordók után
A borok világából kedvezőbb hír, hogy úgy tűnik, külföldön is igen keresettek a magyarországi boroshordók. A magyar hordókhoz szükséges tölgyfaalapanyag leginkább a Zemplénben és a Mecsekben terem. A mecseki tölgy lazább szerkezetű, és édesebb aromákat ígér a borászatoknak. Ezzel szemben a zempléni fűszeresebb jegyeket visel, gyengébb csersavakkal (tanninokkal). Viszont mindkettő a francia tölgytől lágyabb, selymesebb és kevésbé karakteres csersavakat ad a borokhoz.
Magyarország igazi nagyhatalom a tölgyfa boroshordók gyártásában. Csupán két ország (Franciaország és az Egyesült Államok) gyárt többet ezekből, mint a hazánk. A magyar hordókat a világ legtöbb nagy borvidékén használják a borok érlelésére.
Például Szigetváron egy amerikai, Palotabozsokon pedig egy magyar vállalkozás készít tölgyfa boroshordókat főleg ausztrál, új-zélandi, kaliforniai, chilei, dél-afrikai, spanyol, olasz, portugál, német, osztrák, román, török és izraeli pincészeteknek. Nem csoda a jelentős kereslet: a magyar boroshordók a prémium kategória csúcsán állnak.
Azonban más oka is van, hogy igen versenyképesek a világpiacon a magyarországi tölgyfahordók: amíg egy 225 literes magyar standard hordó 500-600 euróba kerülhet, egy hasonló francia ára meghaladhatja a 800 eurót. Ezért sem meglepő, hogy a hazánkban előállított, mintegy 30 ezer hordó jelentős részére kaliforniai borászatok csapnak le.
