A K&H Biztosító legfrissebb felmérése szerint a középkorúak átlagos megtakarítása a második negyedévben mindössze 1,8 millió forint volt, ami visszaesést jelent a tavalyi 2,3 millióhoz képest, és újra a 2022-es szintet idézi. A rendszeresen takarékoskodók aránya 61 százalékra esett, tehát ötből kettő ember már nem tud havonta félretenni. Akiknek mégis sikerül, azok is jellemzően nem konkrét célra, hanem általános vésztartalékra gyűjtenek: a megtakarítások 46 százaléka biztonsági alapként szolgál.
A válaszadók háromnegyede bevallotta, hogy a gazdasági környezet miatt kevesebbet tesz félre nyugdíjas éveire, mint szeretne. Négy évvel ezelőtt ez az arány még csak 60 százalék volt.
Az állami nyugdíjjal kapcsolatban ellentmondásos a helyzet. A középkorúak 62 százaléka elsődlegesen ebből tervez megélni, miközben 72 százalékuk elismeri, hogy ez az összeg önmagában nem lesz elegendő. Csak 3 százalék gondolja úgy, hogy kényelmesen kijön majd belőle, közel felük szerint viszont komoly nehézséget fog okozni a megélhetés, és negyedük egyenesen elégtelennek tartja a várható összeget.
A felmérés azt is kimutatta, hogy a válaszadók ideális esetben 57 évesen vonulnának vissza, de reálisan 69 éves korukig terveznek dolgozni. Ráadásul 77 százalékuk biztos abban, hogy nyugdíj mellett is kénytelen lesz munkát vállalni, írja az Economx.hu.
A megélhetés költségei is elszálltak: a létminimumhoz szükséges összeg hat év alatt megduplázódott, így ma már legalább 208 ezer forint kell a mindennapi kiadások fedezésére. A válaszadók szerint 268 ezer forintból szűkösen, 432 ezerből viszont kényelmesen meg lehet élni – igaz, az egyéni életszínvonalbeli elvárások erősen eltérnek.
A nyugdíjcélú megtakarítások között továbbra is az önkéntes nyugdíjpénztár a legelterjedtebb, a válaszadók 32 százaléka rendelkezik ilyen szerződéssel. Ezt követi az ingatlanból származó jövedelem (25%), a nyugdíjbiztosítás (21%), a vállalkozás bevétele (18%), egyéb megtakarítások (15%) és a gyermekektől remélt anyagi támogatás (13%). A nyugdíjbiztosítás népszerűségét növeli, hogy a befizetések után 20 százalékos, évente maximum 130 ezer forintos adójóváírás igényelhető. Ez a konstrukció egyre keresettebb: 2025 júniusára egy év alatt 12 százalékkal nőtt a szerződések száma, a befizetések összege pedig 23 százalékkal emelkedett, jóval meghaladva a piac átlagát.
