A cégek 84%-a már végrehajtott vagy beütemezett béremelést. A legjellemzőbb továbbra is a 3–5%-os, inflációkövető bérfejlesztés, amit a válaszadók közel fele alkalmaz, míg 28% már ennél magasabb, 6–9% közötti emelést is beépített bérpolitikájába. A kétszámjegyű béremelés továbbra is ritka - derül ki a Jobtain felméréséből.
A béremelési döntéseket leginkább az infláció befolyásolja: a HR-vezetők 60%-a jelölte meg elsődleges tényezőként, amelyet a munkaerő-megtartás iránti kényszer (43%) követ. Egyre több szervezet alkalmaz differenciált bérfejlesztési megközelítést is, ahol a béremelés mértéke már nem egységes, hanem munkakör-, teljesítmény- vagy hiányszakma-specifikusan változik.
A válaszadók 70%-a magas vagy kritikus szintű munkaerőpiaci bérnyomást érzékel jelenleg a munkaerőpiacon. A cégek többségének kompenzációs stratégiáját tehát nemcsak az infláció, hanem egyre inkább a versenyképes bérezés fenntartása alakítja.
A juttatási rendszerek területén a cafeteria továbbra is stabil, de nem bővülő elem. A cégek 67%-a 2026-ban nem emelt cafeteria keretösszeget, és csupán 16% számolt be növelésről. A juttatási elemek között a SZÉP-kártya fölénye tovább erősödik, 78%-os alkalmazásával toronymagasan az első helyen áll. Mellette az utazási támogatás (43%) és a sport- és kulturális programok támogatása (37%) jelenik meg számottevő arányban. A vállalatok kétharmada szerint a cafeteria fontos vagy közepesen fontos megtartási eszköz, ugyanakkor szerepe egyre inkább kiegészítő jellegű az alapbérhez és a teljesítményalapú ösztönzőkhöz képest.
Terjed a "job hugging” jelenség is a világ munkahelyein, ami tartalmában nem új, a kifejezés tavaly került be a HR szótárba, az Eagle Hill Consulting akkoriban azt jósolta, hogy a munkavállalók a következő hat hónapban ragaszkodni fognak a munkahelyükhöz.
A “job hugging”, azaz a munkahelyhez való ragaszkodás mint tendencia nem múlt el: a február 18-án közzétett MetLife-kutatás szerint a megkérdezett amerikai munkavállalók 56%-a azt állította, hogy inkább szükségszerűségből marad munkaadójánál, mint valódi elkötelezettségből.
A job hugging mögött a világban tapasztalt bizonytalanság, válságok, munkaerőpiaci átalakulások (AI térnyerése) is áll. Ilyen helyzetben a munkavállalók ráülnek az állásukra: visszatartják a tudást, nélkülözhetetlennek mutatják magukat, nem delegálnak, még akkor sem, ha túlterheltek. Bizalmatlanok az új munkatársakkal szemben, cégen belül sem akarnak mozogni. A pozíció megtartását fontosabbnak tartják, mint csapatuk teljesítményét.
Olvasd el ezt is!
