Továbbra is tetemesek a bérek közötti különbségek a főváros és a megyék között, bár évek óta csökken a különbözet. Több mint másfélszer akkora volt a havi átlagos nettó fizetés tavaly Budapesten, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vagy Nógrád vármegyékben.
Jelentős eltérés a megyei és a budapesti bérek között
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei nettó havi átlagbérhez viszonyítva nagyjából 200 ezer forinttal többet vihetett haza Budapesten havonta egy átlagkeresetű munkavállaló tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint.
A fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 422 ezer forint volt 2022-ben (60 ezer forinttal több, mint 2021-ben), az ország északkeleti sarkában viszont csupán 241 ezer. Hasonlóan alacsonyak voltak a fizetések Békés és Nógrád vármegyékben is. Az előbbiben havi nettó 255 ezret, az utóbbiban 265 ezer forintot kaptak átlagosan a munkavállalók.
Vidéken továbbra is az ipari fellegvárakban a legmagasabbak a fizetések. Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyében egyaránt nagyjából 50 ezer forinttal nőtt egy év alatt az átlagbér, így bőven nettó 300 ezer forint felett alakult. Egyébként összesen 19-ből 8 megyében lépték át 300 ezres határt. A keleti országrészben csupán Pest és Heves vármegyében volt 300 ezer forint fölött az átlagfizetés.
A VG hozzáteszi, arányaiban csökken az eltérés a vidéki és a budapesti fizetések között. Például Győr-Moson-Sopronban a fővárosi átlag 85 százalékát lehetett hazavinni tavaly, amíg pár évvel korábban a 80 százalékát. Szabolcs-Szatmár-Beregben az átalagbér 57 százaléka volt a fővárosinak 2022-ben, viszont 2016-ban a 52 százaléka.
Az informatikai diploma jelenthet egyenes utat a jóléthez?
Egy idén készült reprezentatív felmérése szerint az informatikai diplomával lehet a legegyszerűbben nagy karriert befutni és kimagasló fizetést szerezni Magyarországon. Legnagyobb arányban (44 százalék) ezt a választ adták a megkérdezettek. Mellettük 7-7-7 százalékot tettek ki azok, akik az orvosi, a mérnöki vagy a jogi diplomáról gondolják ugyanezt, valamint 6 százalékot kapott a közgazdasági végzettség.
Viszont 20 százalék szerint az említett cél eléréséhez egyáltalán nincs szükség diplomára. A humán felsőfokú végzettségek mellett a megkérdezettek 1 százaléka tette le a voksát. Emellett összesen 8 százalék volt azok aránya, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre.
Érdekes lehet, hogy a digitalizációtól legnagyobb arányban tartózkodó idősebb korosztály, a 60 év felettiek között voltak a legtöbben (48 százalék), akik az informatikai végzettséget jelölték meg.
