Kiderült, hogy mekkora nettő jövedelemmel éreznék magukat anyagi biztonságban a magyarok
Fotó: Shutterstock

A legszegényebb magyarok havi 219, a leggazdagabbak 457 ezerből élnének nagyon jól

A Központi Statisztikai Hivatal időről-időre közzéteszi a szubjektív jólléttel kapcsolatos felmérések eredményét. Ezek az adatok egyebek között arra is rámutatnak, hogy a lakosság különböző csoportjai milyen jövedelmi viszonyok mellett éreznék magukat anyagi biztonságban. Mutatjuk a számokat.

A KSH a felmérés módszertanában tíz, egyenlő méretű csoportja bontja a lakosságot a jövedelmi viszonyok alapján, ezek az úgynevezett decilisek. A legalsóban a legrosszabbul keresők, a legfelsőben pedig a leggazdagabbak szerepelnek. A legalsó, vagyis a legszegényebb kategóriába tartozók szerint a nagyon jó megélhetéshez egy embernek havi nettó 218 920 forintra lenne szüksége egy embernek. A legfelső kategóriában ez az összeg ennek már több mint a kétszerese, nettó 457 700 forint volt 2020-ban (ezek a legfrissebb összesített adatok, amelyeket a Pénzcentrum elemzett). 2016-ban is készült hasonló felmérés. Akkor a legszegényebb magyarok 151 200, a leggazdagabbak pedig 339 500 forintra tették a nagyon jó megélhetést biztosító nettó havi összeget. Fejenként. Fontos megjegyezni, hogy ezek az összegek a teljes lakosságra vonatkoznak, így csak az érdekesség és nem az összevetés kedvéért mutatjuk, hogy miként alakultak tavaly a kereseti viszonyok a teljes munkaidős alkalmazásban állók jövedelmi viszonyai.

2021. decemberében így alakultak a keresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 492 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 504 700 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 327 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 337 200 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,7%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,4%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 419 000 forintra becsülhető, 9,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A bruttó kereset mediánértéke 379 600 forint volt, ez 7,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

2021 egészében így álltunk

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 449 600 forint volt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 800, a kedvezményeket is figyelembe véve 300 500 forintot ért el.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,4%-kal nőtt az előző évhez képest.

A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 450 800, a költségvetésben 409 900, a nonprofit szektorban 419 100 forintot ért el, ami 7,8, 9,5, illetve 15,4%-os növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.

Ne hagyd ki!