Új dimenziókat nyitott meg a koronavírus a magyar munkavállalók fejében. A home office segítségével akár az otthonunkból is dolgozhatunk külföldi cégnek.

Fordított arányosság

Folytatódott az a tendencia, miszerint a magyar munkavállalók egyre kevésbé szeretnének külföldre menni dolgozni. Ez nagy valószínűséggel a vírus hatásaival hozható összefüggésbe, hiszen jóval elővigyázatosabbak lettek a munkavállalók. Viszont a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu friss tanulmányából kiderült, hogy a magyar munkavállalók közel 60 százaléka szeretne úgy dolgozni külföldi cégeknek, hogy közben nem hagyják el az anyaországot.

A magyarok körében a slágerországok a következők:

  • Amerikai Egyesült Államok
  • Németország
  • Ausztria
  • Egyesült Királyság
  • Svájc
  • Ausztrália
  • Kanada
  • Hollandia
  • Svédország
  • Olaszország

A magyar adat 3 százalékkal a globális átlag felett van, ugyanakkor a közép- és délkelet-európai térségben lévő országok leköröznek minket: az élen Bulgária és Szerbia áll 73 százalékkal, őket követi Lengyelország 71 százalékkal, majd Románia 61 százalékkal.

​Vezető területek

A távoli és egyben külföldi munkáltató iránti nyitottság világszerte különösen magas az informatikai és a digitális területeken dolgozók körében. Globálisan a digitális vagy elemző tapasztalattal rendelkező munkavállalók 71 százaléka, és az informatikai és technológiai háttérrel rendelkezők 67 százaléka lenne hajlandó ebben a formában dolgozni. A mesterképzéssel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők körében a hajlandósági aránya szintén magas volt: 62 százalék.

Kotsis Ádám, a BCG tanácsadója kiemelte, hogy a külföldi munkavállalók távmunkában való alkalmazása a cégek számára is csábító lehet. Ebben a formában a globális tehetségek bevonzása jóval elérhetőbb közelségbe került, a munkavállalóknak sem kell elszakadniuk az anyaországuktól, illetve a cégek kulturális integrációja is fellendülhet.

​Mi a helyzet a magyar munkavállalókkal?

Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója a kutatással kapcsolatban elmondta, hogy a magyar munkaerő-állomány esetében a tudományos területen dolgozók és kutatók mutatnak a legnagyobb hajlandóságot az efféle munkavégzésre, az ő arányuk elérte a 86 százalékot. A HR és a menedzsment területen 70, a mérnöki szakterületen dolgozók pedig 60 százalékkal képviseltették magukat. A szakember kiemelte a nyelvismeret fontosságát, illetve a magasabb fizetéssel és a szakmai tapasztalatszerzéssel kecsegtető külföldi lehetőségek motivációs erejét. A felmérésben 1100 magyar válaszadó vett részt.

A BCG és a Profession.hu arra is választ keresett, hogy a külföldi munkavállalók hogyan viszonyulnak Magyarországhoz, mint távoli munkahelyhez. Az eredmények alapján az alábbi országok lakosai dolgoznának szívesen magyar cégeknek:

  • Ausztria
  • Románia
  • Szerbia
  • Lettország
  • Nigéria
  • Irak
  • Finnország
  • Fehéroroszország
  • Jemen
  • Olaszország

Természetesen akkor, ha nem kellene elhagyniuk a szülőföldjüket.

​Átalakuló vonzalmak

A pandémia a kiköltözők által kedvelt célországok sorrendjét is megváltoztatta. Az Egyesült Államok eddig az egyik legnépszerűbb ilyen célállomás volt, viszont a jelenlegi krízishelyzet következtében Kanada megelőzte Amerikát, sőt az egész világot. Igaz a távmunkában továbbra is az USA vezet.

Továbbá népszerű célpontként felkerült a listára Szingapúr és Új-Zéland is, viszont Európába már kevésbé jellemző a beköltözési hajlandóság a víruskezelési tevékenységek hatására.

A világ leghíresebb városainak sorrendje is változott ebben a tekintetben: New York, Barcelona, Róma és Madrid manapság sokkal kevésbé vonzó cél munkavégzés szempontjából, mint 2018-ban, míg Tokió és Szingapúr sokkal vonzóbbá vált, akárcsak Dubai és Abu Dhabi. A legvonzóbb város London maradt és három helyet javítva Amszterdam lett a második, miközben Szöul, Kuala Lumpur, Peking, Koppenhága, Lisszabon és Isztanbul az első alkalommal került be a top 30-ba.

The Conversation

Friss

Fotó:123RF

Itt a videó a világ legdrágább, 60 ezer forintos sült krumplijáról

Kétszáz dollárért, vagyis több mint 60 ezer forintért kínálja a világ legdrágább sült krumpliját egy New-York-i étterem. Ez a csúcs, a Guinness -rekordok szerkesztősége hitelesítette.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A győzelemig birkózik az MNB az inflációval

A Magyar Nemzeti Bank ma sem hagyott kétséget afelől, hogy mindaddig kitart a nemrégiben megkezdett monetáris szigorítás mellett, amíg le nem töri az elmúlt hónapokban éves összevetésben 5 százalék feletti inflációt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ha vettél ezekből a hústermékekből, ne egyél belőlük, visszakapod az árát

Három hústerméket hívott vissza a METRO Kereskedelmi Kft. elővigyázatosságból, etilén-oxid jelenléte miatt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!