A városok életképességének egyik fontos mutatója a lakosságszám. A G7 gazdasági portál azt összesítette, hogy az elmúlt évtizedben melyik településeken következett be a legnagyobb növekedés, illetve hol volt a legdrasztikusabb a visszaesés.
Halásztelek a budapesti agglomeráció része, az ország (lélekszámban) legdinamikusabban gyarapodó városa. Az elmúlt tíz évben 29 százalékkal (9100-ról 11800-ra) bővült az állandó lakossága, ez a legnagyobb növekedés a magyar városok között. A Belügyminisztérium adatai alapján a főváros vonzáskörzetének több városa is szépen gyarapodik, például az egyaránt 20 ezer körüli lakossággal rendelkező Veresegyház, Gyömrő és Göd, valamint a kilencezres Dunavarsány.
A Pest megyei települések mellett csak fürdővárosok kerültek be a tíz leggyorsabban növekvő város közé: a Velencei-tó partján fekvő Gárdony és Velence, valamint a gyógyvizéről ismert Harkány, Zalakaros és Igal.
A másik véglet
Míg a legnagyobb mértékben növekvő városok Budapest közelségéhez vagy a fürdővizekhez köthetőek, addig a leginkább csökkenő lakosságszámú városok jellemzően Kelet-Magyarországhoz és a nehéziparhoz. Legnagyobb mértékben a román határ közelében fekvő és a ménesbirtokáról ismert Mezőhegyes lakossága csökkent, több mint 13 százalékkal. Békés megye valamennyi településén zsugorodott a népesség az elmúlt tíz évben, több olyan falu van, ahol több mint húsz százalékkal. Mezőhegyessel azonos mértékben csökkent egy tolnai kisváros, Gyönk lakossága, írja a G7.
Az egykori szocialista iparvárosok közül egyaránt a legnagyobb mértékben csökkenő lakosságú városok közé tartozik Bélapátfalva, Salgótarján, Kazincbarcika, Tiszaújváros és Dunaújváros. A két megyei jogú város, Salgótarján és Dunaújváros lakossága mintegy öt-ötezerrel csökkent tíz év alatt. A listán még két olyan település szerepel, amely a horvát határ közelében húzódik, Csurgó és Villány. Az utóbbiban legalább van mibe fojtani a bánatot.
