Számtalan bizonytalanság létezik a munkahelyi etikettel kapcsolatban, ami igenis ma is létezik, csak átalakult.


Nagyot változott a világ az elmúlt évtizedekben, ma már talán szokatlanul hangzik, ha valakit kartársként, szaktársként szólítunk, sokkal inkább egyszerűen a kolléga keresztnevét mondjuk, ha említjük, illetve a szervezetben betöltött státuszát: igazgató asszony, mérnök úr, osztályvezető úr. A vállalati szervezetben a legtöbb helyen a tegeződés váltotta fel a magázódást, nem szokatlan, ha a huszonéves tegeződve beszél a 60-as kollégájával, mint ahogy az sem, hogy a férfiak rögtön tegező hangnemben szólítják meg a hölgyeket. Ám ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a munkahelyi kommunikációra is érvényes illemszabályokat, hívja fel a figyelmet a munkaeropiac.eu.

A tegezés önmagában nem tiszteletlenség, de...

Az üzleti életbe is egyre inkább bekúszik az angol nyelv használata, mindennap kimondott szavaink jelentős részét innen vettük át. Sok vállalatnál a külföldi tulajdonos vagy az üzleti kapcsolatok miatt a kommunikáció (egyik) nyelve az angol, amelyben leginkább a tegező formula a bevett, talán ez is közrejátszik abban, hogy hazánkban is mindinkább ekképpen szólunk a kollégákhoz. Persze, tegezve is megadhatjuk a tiszteletet a másiknak, még ha nem is vagyunk egyidősek.

A tegezéssel kapcsolatban a hazai protokoll szabálya az, hogy a tegezést csak a nő ajánlhatja fel, azonos neműek esetén pedig az idősebb nő a fiatalabbnak. Ez még akkor is igaz, ha „rangban" vagy beosztásban mutatkoznak különbségek.

A felajánlott tegezést illik elfogadni, azaz visszategezni a kezdeményezőt. Ha magázódunk, használhatjuk az „ön" vagy a „maga" megszólítást, előbbi választékosabb, udvariasabb. Viszont nem szükséges minden mondatban szerepeltetni ezeket a névmásokat, hiszen a magyar nyelvben az igeragozás pontosan kifejezi a magázódást. Megszólításként (és ez a levelezésnél gyakran felmerülő kérdés) bátran használjuk az „asszonyom" és az „uram" kifejezéseket, a „kisasszony"-t pedig csak akkor, ha a megszólított látszólag 20+ éves. Gyakori az „úrhölgy" megfogalmazás, ez jobbára csak a diplomáciai protokollban használatos. A hivatali életben nem tévedünk nagyot, ha a rangján szólítunk valakit, „igazgató asszony", „főosztályvezető úr", de ha közvetlen kollégaként dolgozunk velük, mindennap, és ők a keresztnevünkön szólítanak, netán tegeződve, akkor mi is követhetjük ezt a formulát.

Ki köszön először, és hogyan?

Érdemes lenne egyszer megszámolni, hogy hányszor köszönünk egy nap, akár élőszóban, akár levélben. Az első benyomás kialakításához szervesen hozzájárul, hogy úgy tudjuk-e köszönteni a másikat, ahogy illik. A protokollszabály az, hogy személyes találkozás esetén az alárendelt köszön elsőnek, amire a fölérendelt válaszol. Magázódásnál a „jó napot kívánok" a jolly joker (persze napszakra aktualizálva), tegeződésnél pedig az a lényeg, hogy a köszönés tiszteletet fejezzen ki. Például, ha nagy a korkülönbség, de tegező a hangnem, akkor egy huszonéves mondhatja az ötvenes-hatvanas kollégájának, hogy „szervusz, Lajos bácsi", amivel szintén a megbecsülését adja a másik tudtára. Nem érdemes és nem is kell minden esetben megvárni a másik köszönését, senki sem lesz kevesebb azzal, ha megelőzi a másikat és udvariasan ő köszönti, legyen a helyszín munkahelyi folyosó vagy lift. Egyébként is, ha valahová belépünk, elsőként az érkezőnek illik köszönnie. Nagyon jó fényt vet ránk, ha általában megelőzzük a többieket ezzel az udvarias formulával, amely aztán egy-egy könnyed beszélgetésbe is átfordulhat.

Friss

Fotó:123RF

Ismét igényelhetsz állami támogatást új elektromos autó vásárlásához

A fokozott érdeklődést jelzi, hogy az igénylések benyújtására szolgáló webfelületen máris elnézést kértek a túlterheltségből fakadó esetleges kellemetlenségekért.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Egy horvát faluban 46 forintért kínálnak házakat, de ára van

A Reuters hírügynökség beszámolója szerint a Horvátország északi részén, a magyar határ közelében fekvő Légrádon követték az olasz és a spanyol példát. Az elnéptelenedő faluban jelképes áron, egy kunáért (46 forintért) lehet házhoz jutni.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó:123RF

Van egy műanyaggyilkos startupod? Most kilőhetsz vele!

A Startup Plastic Surgery inkubációs programba olyan magyar startupokat várnak, amelyek ötleteikkel megoldást nyújtanak a műanyagok által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra; az érdeklődők június 20-ig jelentkezhetnek a startup-plastic.hu oldalon - közölte a program szervezője, a Klímainnovációs Közösség.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!

Számtalan bizonytalanság létezik a munkahelyi etikettel kapcsolatban, ami igenis ma is létezik, csak átalakult.


Nagyot változott a világ az elmúlt évtizedekben, ma már talán szokatlanul hangzik, ha valakit kartársként, szaktársként szólítunk, sokkal inkább egyszerűen a kolléga keresztnevét mondjuk, ha említjük, illetve a szervezetben betöltött státuszát: igazgató asszony, mérnök úr, osztályvezető úr. A vállalati szervezetben a legtöbb helyen a tegeződés váltotta fel a magázódást, nem szokatlan, ha a huszonéves tegeződve beszél a 60-as kollégájával, mint ahogy az sem, hogy a férfiak rögtön tegező hangnemben szólítják meg a hölgyeket. Ám ez nem jelenti azt, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a munkahelyi kommunikációra is érvényes illemszabályokat, hívja fel a figyelmet a munkaeropiac.eu.

A tegezés önmagában nem tiszteletlenség, de...

Az üzleti életbe is egyre inkább bekúszik az angol nyelv használata, mindennap kimondott szavaink jelentős részét innen vettük át. Sok vállalatnál a külföldi tulajdonos vagy az üzleti kapcsolatok miatt a kommunikáció (egyik) nyelve az angol, amelyben leginkább a tegező formula a bevett, talán ez is közrejátszik abban, hogy hazánkban is mindinkább ekképpen szólunk a kollégákhoz. Persze, tegezve is megadhatjuk a tiszteletet a másiknak, még ha nem is vagyunk egyidősek.

A tegezéssel kapcsolatban a hazai protokoll szabálya az, hogy a tegezést csak a nő ajánlhatja fel, azonos neműek esetén pedig az idősebb nő a fiatalabbnak. Ez még akkor is igaz, ha „rangban" vagy beosztásban mutatkoznak különbségek.

A felajánlott tegezést illik elfogadni, azaz visszategezni a kezdeményezőt. Ha magázódunk, használhatjuk az „ön" vagy a „maga" megszólítást, előbbi választékosabb, udvariasabb. Viszont nem szükséges minden mondatban szerepeltetni ezeket a névmásokat, hiszen a magyar nyelvben az igeragozás pontosan kifejezi a magázódást. Megszólításként (és ez a levelezésnél gyakran felmerülő kérdés) bátran használjuk az „asszonyom" és az „uram" kifejezéseket, a „kisasszony"-t pedig csak akkor, ha a megszólított látszólag 20+ éves. Gyakori az „úrhölgy" megfogalmazás, ez jobbára csak a diplomáciai protokollban használatos. A hivatali életben nem tévedünk nagyot, ha a rangján szólítunk valakit, „igazgató asszony", „főosztályvezető úr", de ha közvetlen kollégaként dolgozunk velük, mindennap, és ők a keresztnevünkön szólítanak, netán tegeződve, akkor mi is követhetjük ezt a formulát.

Ki köszön először, és hogyan?

Érdemes lenne egyszer megszámolni, hogy hányszor köszönünk egy nap, akár élőszóban, akár levélben. Az első benyomás kialakításához szervesen hozzájárul, hogy úgy tudjuk-e köszönteni a másikat, ahogy illik. A protokollszabály az, hogy személyes találkozás esetén az alárendelt köszön elsőnek, amire a fölérendelt válaszol. Magázódásnál a „jó napot kívánok" a jolly joker (persze napszakra aktualizálva), tegeződésnél pedig az a lényeg, hogy a köszönés tiszteletet fejezzen ki. Például, ha nagy a korkülönbség, de tegező a hangnem, akkor egy huszonéves mondhatja az ötvenes-hatvanas kollégájának, hogy „szervusz, Lajos bácsi", amivel szintén a megbecsülését adja a másik tudtára. Nem érdemes és nem is kell minden esetben megvárni a másik köszönését, senki sem lesz kevesebb azzal, ha megelőzi a másikat és udvariasan ő köszönti, legyen a helyszín munkahelyi folyosó vagy lift. Egyébként is, ha valahová belépünk, elsőként az érkezőnek illik köszönnie. Nagyon jó fényt vet ránk, ha általában megelőzzük a többieket ezzel az udvarias formulával, amely aztán egy-egy könnyed beszélgetésbe is átfordulhat.

Friss

Fotó: Unsplash

Ez lehet az egyik kulcsa a klímaváltozás elleni küzdelemnek

A jelenlegi vízgazdálkodási rendszerekkel nem lehet hatékonyan megbirkózni az egyre szélsőségesebb csapadékkal, árvizekkel, aszályokkal Magyarországon, ezért paradigmaváltásra van szükség - állapítják meg a szerzők a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően oldalon közzétett cikkükben.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!