Nem csökkent, így továbbra is óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat)legújabb, a tavalyi előzetes adatokat tartalmazó jelentésből.


Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van. Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 105 százalékra rúgott tavaly.

A csúcs és a mélypont

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 55 százalék. Egy évvel korábban, 2019-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 259 százalék, Bulgáriáé pedig 53 százalék volt. Tíz országban - Luxemburg, Írország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Svédország, Németország, Belgium Finnország és Franciaország - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly.

És hol vagyunk mi, magyarok?

A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - került Málta, Olaszország, Csehország, Szlovénia, Litvánia, Ciprus, Észtország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország, Magyarország, Lettország, Románia és Szlovákia. A maradék három országban - Horvátországban, Görögországban és Bulgáriában - 70 százalék alatt volt a mutató.

A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 131 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 61 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 58 százalékon állt a két adat.Tavaly kilenc uniós tagállamban - Luxembourg mellett Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Finnország, Belgium, Svédország és Franciaország - volt magasabb az uniós átlagnál az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás. Tizenhárom országban mértek az uniós átlag és 75 százalék közötti értéket, így Cipruson, Olaszországban, Litvániában, Írországban, Spanyolországban, Csehországban, Portugáliában, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában, Romániában, Észtországban és Görögországban. A folyamatos javulás ellenére Szlovákiában, Lettországban, Magyarországon, Horvátországban és Bulgáriában még mindig az EU-átlag 75 százaléka az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.


The Conversation

Friss

FotóShutterstock

A Continental válasza Lázár kirohanására: kész visszaadni a támogatás egy részét

Az állami támogatás dolgozói létszámmal kapcsolatos feltételeit valóban nem tudják teljesíteni az autóipar lejtmenete miatt, de mindezt már korábban jelezték a kormánynak. A cég kész visszafizetni a támogatás egy részét.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Jó hír a fogyasztóknak és az állatartóknak: kikerülhet az antibiotikum a takarmányból

Egyedülálló takarmány-adalékanyag kifejlesztésén dolgozik a Dr. Bata Zrt. A kifejleszteni kívánt termék preventív alkalmazásával csökkenhetne vagy teljesen elhagyható lenne az antibiotikumok felhasználása, ezért egészségesebb állományt és a gyarapodási mutatók javulását várják a szakemberek.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Rendeződhet-e az állami és magánegészségügy viszonya?

A magánegészségügy felemelkedése már évtizedes történet, lassan egyre inkább igénybe veszi a lakosság, mint az állami egészségügyi ellátást, holott a legtöbben fizetik a TB-t. Emellett az állami egészségügyi kezelések nem minden esetben mérhetők össze komplexitásukban, előfordul, hogy egy-egy fontos szűrésre vagy beavatkozásra magánintézménybe küldik a pácienseket. Idén még nagyobb lett a szakadék a két intézményi forma közt, a piac rohamos gyorsasággal alakul át e téren is.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!