Pénzügyi szempontból a nyugdíjasok és a fiatalok voltak a járvány legnagyobb vesztesei 2020 végére. Az viszont bizakodásra ad okot, hogy legalább a fiatalok egytizede tudatos pénzügyi tervezéssel, mellékállások vállalásával növelni tudta megtakarításait- derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.
A háztartások átlagos fizetőképessége a tavalyi éves átlaghoz képest egy kicsit romlott az utolsó negyedévben. Az Intrum–GKI ennek mérésére a Fizetőképességi Indexet (IFI) használta, a mutatót a jövedelmek, a hitelállomány és a konjunktúraindex alapján állították össze. Az index értéke az év egészében 39, az utolsó negyedévben pedig 36,1 pont lett. A kép teljességéhez azt is érdemes megjegyezni, hogy a járvány első hullámában a mutató 20 pont alá esett, ehhez képest az év végi érték már nem is olyan rossz, sőt.
Korosztályos hasonlóságok
Az Intrum azt is megvizsgálta, hogyan változtak a háztartások, a fogyasztók kiadásai, bevételei, fizetési szokásai. Az eredmény azt mutatja, hogy a nagyszülők és az unokák generációja volt a legsérülékenyebb.
A magyarországi válaszadók fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félrerakni. Az viszont ennek fényében meglepő, hogy a megkérdezettek teljes körében csak alig nőtt azoknak az aránya (36-ról 37 százalékra), akik kevesebb, mint egyhavi bérüknek megfelelő megtakarítással rendelkeztek. Korosztályok szerint már nagyobb volt a szórás, ha a tavalyi, illetve a 2019-es adatokat hasonlítjuk össze. Mutatjuk a számokat:
- a 18-21 éves korosztályban 33-ról 42 százalékra emelkedett,
- a 22-37 éves korosztály esetében maradt 37 százalékon,
- a 38-44 évesek között 28-ról 33 százalékra növekedett,
- a 45-54-es korosztály esetén 44-ről 39 százalékra csökkent,
- az 55-65 éves korosztály esetén is csökkent, 41-ről 37 százalékra,
- a nyugdíjasok esetében pedig 9 százalékkal növekedett
azoknak az aránya, akik kevesebb, mint egyhavi bevételüknek megfelelő megtakarítással rendelkeztek.
Nyugdíjas infláció
A kutatók megállapították, a generációs különbségek hátterében két további ok is meghúzódik: a munkanélküliség, illetve az infláció.
Az első a fiatalokat sújtja leginkább, mert a nehéz helyzetbe került munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a már tapasztalt alkalmazottaktól. Ugyanez a probléma érinti a nyugdíjasokat is, akiknek jelentős része munkával is kiegészíti a jövedelmét, de őket idén kiemelten érinti az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt
– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
A nyugdíjasok a kormányzati intézkedések miatt számolhatnak némi korrekcióval a bevételeikben, de a gazdaság újraindítása a járvány után felpörgetheti az inflációt, ami nem jó hír a számukra.
Ezek a mai fiatalok
A fiatalok egyre tudatosabban intézik pénzügyeiket. A kutatásban a 37 évnél fiatalabbak egytizede a megtakarításai növekedéséről számolt be. Ez nem valami ajándék vagy nyeremény, a legtöbben tettek is érte:
- a lezárások miatt kevesebbet költöttek bizonyos dolgokra (pl.: közlekedés, étterem)
- kevésbé vágynak új, trendi termékek megszerzésére
- pluszmunkát vállaltak, hogy növeljék bevételeiket
Azok közül, akiknek a jövedelme visszaesett a vizsgált időszakban, a legtöbben (63 százalék) a nem létfontosságú kiadásait fogta vissza. Szintén sokan, a válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző a plusz munka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százalék) kerestek állást. A számokból nem derül ki, de nem kizárt, hogy a pénzügyi nehézségek közelebb hozták egymáshoz a nagyszülők és az unokák korosztályát. Ha nem is beszéltek gyakrabban egymással, legalább volt közös témájuk.
