Pénzügyi szempontból a nyugdíjasok és a fiatalok voltak a járvány legnagyobb vesztesei 2020 végére. Az viszont bizakodásra ad okot, hogy legalább a fiatalok egytizede tudatos pénzügyi tervezéssel, mellékállások vállalásával növelni tudta megtakarításait- derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.


A háztartások átlagos fizetőképessége a tavalyi éves átlaghoz képest egy kicsit romlott az utolsó negyedévben. Az Intrum–GKI ennek mérésére a Fizetőképességi Indexet (IFI) használta, a mutatót a jövedelmek, a hitelállomány és a konjunktúraindex alapján állították össze. Az index értéke az év egészében 39, az utolsó negyedévben pedig 36,1 pont lett. A kép teljességéhez azt is érdemes megjegyezni, hogy a járvány első hullámában a mutató 20 pont alá esett, ehhez képest az év végi érték már nem is olyan rossz, sőt.

Korosztályos hasonlóságok

Az Intrum azt is megvizsgálta, hogyan változtak a háztartások, a fogyasztók kiadásai, bevételei, fizetési szokásai. Az eredmény azt mutatja, hogy a nagyszülők és az unokák generációja volt a legsérülékenyebb.

A magyarországi válaszadók fele arról számolt be, hogy a járvány óta kevesebb pénzt tud félrerakni. Az viszont ennek fényében meglepő, hogy a megkérdezettek teljes körében csak alig nőtt azoknak az aránya (36-ról 37 százalékra), akik kevesebb, mint egyhavi bérüknek megfelelő megtakarítással rendelkeztek. Korosztályok szerint már nagyobb volt a szórás, ha a tavalyi, illetve a 2019-es adatokat hasonlítjuk össze. Mutatjuk a számokat:

  • a 18-21 éves korosztályban 33-ról 42 százalékra emelkedett,
  • a 22-37 éves korosztály esetében maradt 37 százalékon,
  • a 38-44 évesek között 28-ról 33 százalékra növekedett,
  • a 45-54-es korosztály esetén 44-ről 39 százalékra csökkent,
  • az 55-65 éves korosztály esetén is csökkent, 41-ről 37 százalékra,
  • a nyugdíjasok esetében pedig 9 százalékkal növekedett

azoknak az aránya, akik kevesebb, mint egyhavi bevételüknek megfelelő megtakarítással rendelkeztek.

Nyugdíjas infláció

A kutatók megállapították, a generációs különbségek hátterében két további ok is meghúzódik: a munkanélküliség, illetve az infláció.

Az első a fiatalokat sújtja leginkább, mert a nehéz helyzetbe került munkáltatók hamarabb válnak meg a pályakezdőktől, mint a már tapasztalt alkalmazottaktól. Ugyanez a probléma érinti a nyugdíjasokat is, akiknek jelentős része munkával is kiegészíti a jövedelmét, de őket idén kiemelten érinti az infláció is, az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek drágulása miatt

– mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

A nyugdíjasok a kormányzati intézkedések miatt számolhatnak némi korrekcióval a bevételeikben, de a gazdaság újraindítása a járvány után felpörgetheti az inflációt, ami nem jó hír a számukra.

Ezek a mai fiatalok

A fiatalok egyre tudatosabban intézik pénzügyeiket. A kutatásban a 37 évnél fiatalabbak egytizede a megtakarításai növekedéséről számolt be. Ez nem valami ajándék vagy nyeremény, a legtöbben tettek is érte:

  • a lezárások miatt kevesebbet költöttek bizonyos dolgokra (pl.: közlekedés, étterem)
  • kevésbé vágynak új, trendi termékek megszerzésére
  • pluszmunkát vállaltak, hogy növeljék bevételeiket

Azok közül, akiknek a jövedelme visszaesett a vizsgált időszakban, a legtöbben (63 százalék) a nem létfontosságú kiadásait fogta vissza. Szintén sokan, a válaszadók több mint negyede keresett új, részmunkaidős állást. Különösen a 22 év alatti fiatalok körében volt jellemző a plusz munka vállalása, és érdekes módon a nyugdíjaskorúak is az átlag felett (27 százalék) kerestek állást. A számokból nem derül ki, de nem kizárt, hogy a pénzügyi nehézségek közelebb hozták egymáshoz a nagyszülők és az unokák korosztályát. Ha nem is beszéltek gyakrabban egymással, legalább volt közös témájuk.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!