Vidéki pajta tavasszal
A budapesti marketinges élet helyett vonzóbbá vált a vidéki, ezért kétkezi munkával felépítette önellátó farmját Baranyában a fiatal pár – a velük készült interjúból szemezgettünk.


Városból tanyára

A városi életet feladva költözött egy tanyára a korábban Budapesten marketingesként dolgozó Krémer Karina és férje, a vályogházak felújításával foglalkozó Fogarasi Norbert még 2016-ban. A kilenc lelket számláló Baranya megyei aprófaluban, a Siklóshoz közeli Tótokföldjén vásároltak meg, majd újítottak fel két kezük munkájával egy régi parasztházat 2,3 millió forintból, ott hoztak létre önellátó gazdaságot, a Zelentor Naturfarmot – írja a HelloVidék.hu.

Karina részmunkaidőben egy siklósi dohányboltban eladó, mellette főállású őstermelő, a férje, Norbert azonban teljes idejében a farmon tevékenykedik.

„Szándékosan kerestünk egy csendes, szinte lakatlan kis zöld zugot, ahová elvonulhatunk a világ elől, és megvalósíthatjuk a terveinket, ami a biogazdálkodást és a környezettudatos életmódot jelenti. 2.3 millió volt 2016-ban a vételár, utána nem sokat költöttünk a házra, mert leginkább vályogot használtunk, ami itt ingyen volt, hisz amit a házból levertünk például vakolatot, azt vakoltuk vissza”

– mondta Karina.

Ő és a férje csupán a telkükön fellelhető anyagokból renoválták a házukat, csak az elektromosság bevezetésénél volt szükségük szakemberre. A terület nem volt közművesítve, így egy saját házi vízművet is létrehoztak a telkükön.

Akadtak azonban váratlan nehézségek is. Két éve nagy kár érte őket, hiszen egy vezetékhiba miatt leégett a teljes tetőszerkezetük, majd két hónapig áram nélkül voltak a tanyán. Ebben az időben sokan segítettek a fiataloknak, azonban még 2,5 millió forintba került az ismételt felújítás.

Beindult a gazdaság

A gazdák 32 kecskét tartanak a tanyán, ezek jelentik a fő bevételi forrásaikat. Az állatok tejéből sajtot is készítenek, de a húsukat is szívesen fogyasztják. Emellett tartanak számos baromfit, malacokat és lovakat, a közeljövőben pedig tehenekkel gazdagodik az állomány.

„A húsból 100 százalékig önellátók vagyunk hét éve, zöldségből 90 százalékban. Persze a gépesítésbe először befektettünk 2-3 millliót, vettünk fűkaszát, rendsodrót, bálázót és egy fejőgépet. Traktort egyelőre barterolunk a szomszéddal, de így már önellátók vagyunk, sőt kecskesajtból már eladásra is termelünk. Aztán jön sorban a többi dolog reményeink szerint. (…) Nagyon sokan kerestek meg most a járvány alatt is. A kecskesajtnak nagyon jó hatása van az emberi szervezetre, és a Covid miatt errefelé megugrott a fogyasztása”

- nyilatkozta a gazdaságukról Karina, aki elárulta azt is, hogy mindezek mellett erdőgazdálkodással is foglalkoznak.

Téli időszakban a fiatal gazdák elmondása alapján, a kinti munkáik lerövidülnek, de az állatokról ilyenkor is gondoskodni kell. Mélyalmos istállózást alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy mindig van friss szalma rakva az alom tetejére – a kecskék esetében ennek egyik előnye, hogy mivel az ürülékük kis golyó, nem csinál koszt, ezért tavasszal a szomszéddal szalmára cserélhetik az így kapott, hasznos trágyát.

A célok

Karina a mindennapi életük mellett a hitvallásukról és a terveikről is beszélt.

„Őrizzük itt mindenben a hagyományokat, a házban is a régi magyar miliőt teremtjük újra, de nemcsak arculatban, hanem funkcióban is. Szeretnénk megosztani a nagyközönséggel a mindennapos küzdelmeinket, a módszereinket, a megoldásainkat, hogy segíthessünk minden érdeklődőnek, aki hasonló gazdálkodásra, életmódra adja a fejét. Példát mutatunk, hisz a környezettudatosságban ez a legfontosabb”

- foglalta végezetül össze céljaikat Karina.

Related Articles Around the Web
The Conversation

Ne hagyd ki!