A lakosság 38 százaléka arra számít, hogy a koronavírus járvány enyhülésével komolyabb kiadásokat is megengedhet magának.
Mire készülnek a magyarok a nyáron? - erre a kérdésre kereste a választ a BÁV Zálog. A válaszadók 38 százaléka gondolja úgy, hogy már idén elengedheti magát a pénzügyekben, 22 százalékuk idén nyárra, 16 százalékuk az év második felére, őszre vagy télre tervezi a nagyobb költéseket. Az eredményekből az is kiderült, hogy a megkérdezettek negyede azonban arra számít, hogy csupán 2022-ben lesz olyan helyzetben, hogy mélyebben a pénztárcájába nyúlhat. Minden ötödik ember szerint erre legalább 2023-ig, vagy még tovább kell várnia.
Elég volt a bezártságból!
tervezett nagyobb összegű kiadások közül első helyen az utazás, a nyaralás áll, erre a válaszadók 36 százaléka költene komolyabb pénzt. A nyaralástól alig maradnak el a lakásfelújításban gondolkodók (34 százalék), ami valószínűleg a jelenlegi támogatásoknak köszönhető, írja a Napi.hu.
A lakosság jelentős része a pandémia miatt elhalasztott vásárlásait valósítaná meg végre. A megkérdezettek 23 százaléka lakberendezési tárgyat, ötöde háztartási gépet, vagy nagyobb értékű elektronikai eszközt venne. Kisebb, de markáns kör viszont egészen komoly kiadásokat tervez, 15 százalék lecserélné gépjárművét, míg minden tizedik válaszadó ingatlan vásárlását fontolgatja.
Jobban bánunk a pénzzel
A válaszadók csaknem fele tesz azért, hogy visszafogja kiadásait, és megválogatja, hogy mit vásárol, majdnem 40 százalék igyekszik megtakarítani is. Ennek ellenére csupán minden ötödik válaszadó készít saját költségvetést. A válaszok alapján szembetűnő, hogy a pénzügyi tudatosság a nők körében erősebb. Az is kiderül, hogy a koronavírus előtti időszakban a pénzügyi tudatosság leginkább a 60 év fölöttieket és a fiatalabb 25-39 év közöttieket jellemezte.
Ki segít a bajban?
Ha anyagilag megszorulna, a válaszadók több mint harmada családjához fordulna segítségért. Az emberek negyede a folyószámla hitelére is támaszkodna, míg 16 százalék a hitelkártyáját használná. Ezen felül az eszköztárukban van a banki hitelfelvétel, a gyorskölcsön lehetősége, sőt az értéktárgyaik eladása vagy zálogkölcsön igénylése is. Az ugyanakkor nem sok örömre ad okot, hogy a lakosság 12 százaléka nem hitelképes, amely arány az alacsonyabb végzettségűeknél még magasabb, 16 százalék.
