Állatkerti belépő, kávé, hajvágás
1995-ben 50 forint volt egy állatkerti belépő a gyerekek számára, ma 3200 forintba kerül. Egy presszókávéért 28 évvel ezelőtt átlagosan közel 40 forintot kellett fizetni a vendéglátóhelyeken, 2023 novemberében már több mint 500 forintot. Egy férfi hajvágás szűk három évtizeddel ezelőtt 176 forintba került, ma 3320 forintot kérnek el érte.Néhány kiragadott példa abból a közel 180 tételt tartalmazó táblázatból, amelyet a KSH tesz közzé 1995-ig visszamenőleg egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagáráról (itt és itt). Fontos megjegyezni, hogy ezek nyersen kiszámított adatok, amelyek nem szűrik a reprezentánstermékek megfigyelésében bekövetkező változásokat (pl. minőség, reprezentánsmódosítás). Az állatkerti belépő esetében például ma már egy sokkal magasabb szolgáltatási színvonalról beszélhetünk, vagyis többet kapunk a pénzünkért, mint a 90-es évek közepén. A torzító hatásokat nem tartalmazó fogyasztóiár-indexek változásait, amelyek az infláció kiszámításának alapját képezik, a KSH ebben a táblázatban publikálja.
Megdráguló szolgáltatások
Magyarország vezető adattanácsadó cége, a Hiflylabs munkatársai által elvégzett elemzés alapján összességében elmondható, hogy ezekért a termékekért és szolgáltatásokért ma – a legfrissebb, 2023 novemberi adatokat figyelembe véve – átlagosan közel tízszer annyit kell fizetni, mint 1995-ben. A drágulás mértéke és üteme termékenként és termékcsoportonként is eltérő dinamikát mutat. A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatások esetében tapasztalható, míg a legkisebb a ruházati termékek kategóriánál: előbbinél 15-szörös, utóbbinál 4,6-szeres a drágulás átlagos mértéke, ami valószínűleg nagyrészt az olcsó áruimportnak és a „fast fashion” jelenségnek köszönhető. A szolgáltatások erőteljes áremelkedési dinamikáját elsősorban az magyarázhatja, hogy esetükben egyre inkább tudásintenzív munkaerőre van szükség, aminek magasak a költségei. De magyarázatként felmerülhet még az ún. Balassa-Samuelson hatás is, amelynek lényege, hogy egy felzárkózó gazdaságban a termelékenység növekedésével a munkaerő relatív ára is emelkedik, így a munkaintenzív szolgáltatások ára átlag felett nő.
Íme a rekorderek
Az élelmiszerek, szeszes italok és dohányáruk kategóriába tartozó termékek ára átlag közelében (10,1-es szorzó), a háztartási energia és egyéb cikkek kategóriába tartozó tételek ára átlag alatt (9,1-es szorzó), míg a tartós fogyasztási cikkek ára mélyen átlag alatt (4,8) emelkedett. Ami a rekordokat illeti, a vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a csemege fűszerpaprika ára változott: 1995-ben 51 forintért vásárolhattunk belőle 1 kilogrammot, ma ugyanezért a mennyiségért átlagosan 8430 forintot kell fizetnünk, ami 165-szörös áremelkedést jelent. A második helyen e tekintetben a már említett állatkerti belépő áll közel 64-szeres szorzóval, míg a harmadik a diszperziós beltéri falfesték 35-szörös szorzóval. A skála másik végén egy tartós termék, egy belépő színtű porszívó található (650-900W, porzsák nélkül), amiért 1995-ben átlagban 16 640 forintot kellett fizetni, míg mostani ára 35 190 Ft (októberi adat), vagyis itt csak alig több mint kétszeres áremelkedésről lehet beszélni. A következő tétel ebben a sorban a szénszavas ásványvíz (1,5l), amelynek 2,4-szeres a szorzója. A továbbiakban szoros a mezőny, hiszen egyaránt 2,6-szoros szorzója van az olajtöltésű villamos radiátornak, az analóg női kvarcórának vagy a női átmeneti kabátnak.
Érdekes és az aktuális az összevetés, ha azt vizsgáljuk meg, mennyivel drágultak az egyes termékek vagy szolgáltatások a 2022 novemberi árukhoz képest. Ebben a tekintetben a kristálycukor van a lista élén közel 65 százalékos áremelkedéssel. A második helyen a teljesárú busz menetjegy szerepel közel 35 százalékos, a harmadikon pedig a rekorder csemege fűszerpaprika mintegy 32 százalékos emelkedéssel.
