A miniszterelnök a látogatást követően azt mondta, veszélyes időkben szükség van az aranyra.
Veszélyes idők jönnek, nem tudja folytatni a világ az életét ott, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség
– fogalmazott Orbán Viktor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budapesti logisztikai központjában a jegybankelnökkel tartott sajtótájékoztatóján.
Hozzátette, ahhoz, hogy az embereknek legyen pénzük, arra van szükség, hogy a pénznek legyen értéke, a pénz értékét pedig három dolog garantálja: az arany, a jegybank és a kormány.
Matolcsy György, az MNB elnöke kiemelte: a jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy megtízszerezi Magyarország aranytartalékát, majd az elmúlt évben újabb bővítésről döntöttek, így ez jelenleg 94,5 tonna.
Mennyit ér a magyarok aranya?
Bár monetáris politikai tekintetben az arany jelentősége az 1970-es években csökkent, de tradicionális tartalékeszköz szerepe ezt követően is kiemelten fontos maradt. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna).
Az aranytartalék megemelésével Magyarország az 56. helyről a 36. helyre ugrott a nemzetközi rangsorban a készlet mérete alapján, míg a kelet-közép-európai régióban a 6. helyről a 3. helyre javította pozícióját. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett (1 uncia 28,3495 gramm, a szerk.) így a kelet- közép-európai térségben Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal (8,8 gramm, ha jól számoltunk).
Történelem
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán" mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be. A kimenekített aranytartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába a háború lezárását követően, ami fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt az új fizetőeszköz, a forint bevezetésekor. A rendszerváltás idején a Magyar Nemzeti Bank akkori vezetésének döntése következtében Magyarország aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt.
