Hosszú évekig mutatott gyenge gazdasági teljesítményt Spanyolország, Portugália és Olaszország az eurozónában. Azonban a friss adatok szerint igencsak belehúztak tavaly. Sőt, a spanyolok és a portugálok az euróövezet motorjaivá léptek elő.
Összeszedte magát Spanyolország, Portugália és Olaszország
A 2008-as válság után pénzügyi mentőcsomagra szorultak az eurózóna mediterrán országai (sőt, nem is tudták megfelelően kezelni az akkori válságot). Azonban most úgy tűnik, összeszedte magát Spanyolország és Portugália, valamint jó úton halad Olaszország is. A friss GDP-adatokból kitűnik, a három ország a nemzetközi gazdasági nehézségek ellenére is egész szépen növekedett tavaly.
A legnagyobb növekedést Spanyolország mutatta: 2,5 százalékkal bővítette a GDP-jét egy igen kedvezőtlen gazdasági környezetben. Ez a negyedik legmagasabb érték az eurozónában.
Mellette Portugália 2,3 százalékos, Olaszország pedig 0,7 százalékos bővülést mutatott fel. Pedig ez utóbbi rendkívül magas adóságállományt cipel évek óta.
Az Economx megjegyzi, az összesített eurózónás adatok azt mutatják, a zóna egy kevéssel elkerülte a recessziót 2023-ban.
Továbbá erősek maradtak a kamatcsökkentési várakozások. Azonban az Európai Központi Bank nem sieti el a 4 százalékos alapkamat-csökkentését. Az legkorábban a tavasszal, de inkább a nyáron várható.
Putyin bemondta, hol áll az orosz gazdaság a világban
Egyébként a szankciók ellenére Oroszország gazdasága vásárlóerő-paritáson számolva Európában az első helyre került, megelőzve Németországot, a világon pedig az ötödik - Kína, az Egyesült Államok, India és Japán után - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök január elején Habarovszkban egy távol-keleti vállalkozókkal megtartott találkozón. A számok alapján igaza van. Mint mondta:
Egy főre számítva még mindig igyekeznünk kell. Ezért van még min dolgoznunk. (...) Nem a lakosság van a GDP-ért, hanem a GDP van a lakosságért!
Putyin szerint Oroszország GDP-növekedése 2023-ban meghaladhatta a 4 százalékot (a korábbi becslés 3,5 százalék volt). Ugyanakkor, mint mondta, a szankciók által kiváltott visszaesés 2022-ben a jósoltnál kisebb, 2,1 helyett 1,2 százalékos volt.
