Az Európai Bizottság indokolatlanul optimista értékelést hagyott jóvá a helyreállítási alap eddigi működéséről, miközben rendkívül körülményes és lassú ezeknek a forrásoknak a kihelyezése - hívta fel a figyelmet Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Brüsszelben, az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Varga Mihály az uniós tagállamok pénzügyi és gazdasági minisztereinek találkozójára érkezve elmondta: Magyarországnak számtalan problémája van a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) működésével: miközben a rendelkezésre álló idő egyharmada már eltelt, a források csupán egyötödét osztották ki. A miniszter kiemelte: öt tagország - köztük Magyarország - eddig egyáltalán nem részesült ebből a forrásból.
A tárcavezető kiemelte:
a források visszatartásával az Európai Bizottság rontotta a magyar versenyképességet, ezzel beleszólt a tagállamok közötti gazdasági versenybe. Magyarország az előző évben jóval az uniós átlag feletti, 4,6 százalékos gazdasági növekedést ért el. Amennyiben megkapta volna a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság növekedése meghaladta volna az 5 százalékot.
Varga Mihály szerint emellett a pénzügyi kérelmek elbírálása rendkívül nehézkes, bürokratikus. A tagállamok az eddig benyújtott kérelmek alapján csak elenyésző mértékben vették igénybe az RRF-hiteleket. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tagállamok bizalmatlanok a brüsszeli megoldásokkal szemben.
A pénzügyminiszter kifejtette: a felsorolt kritikák mellett ritkán esik szó arról, hogy a közös hitelfelvételnek, a mögötte álló nagy volumenű bizottsági kötvénykibocsátásnak lehetnek hátulütői is. Ez pedig a hitelpiacok lehetséges kimerülése, ami azzal járhat, hogy az egyes tagállamok önállóan kevesebb forráshoz juthatnak.
Varga Mihály összefoglalásként elmondta, hogy ezek azok az általános okok, amelyek miatt a magyar kormány az RRF-et egyszeri eszköznek tekinti és határozottan ellenzi a közös uniós hiteleket magában foglaló további eszközök létrehozását.
