Erősebb forint nélkül nem lesz egyszerű mérsékelni az inflációt
Fotó: Shutterstock

Ekkora lehet vége az inflációs rémálomnak

Az energiapiac helyrerázódása mellett a forint erősödése is segítheti az infláció leszorítását Magyarországon a szakértő szerint. Azonban meglehetősen hosszú időbe telhet, mire a jegybanki toleranciasáv, azaz 4 százalék alá csökken az értéke.


Jövőre is magas maradhat az infláció Magyarországon

Az egy számjegyű infláció elérése jövőre ambiciózus, de reális cél – nyilatkozta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a VG-nek. A szakértő arról is tájékoztatott, hogy amíg az előző hónapban 22,5 százalék volt az általános áremelkedés mértéke éves alapon országosan, most decemberben 26-27 százalék körül alakulhat a benzinársapka kivezetése miatt.

A vezető szerint leginkább az energiaárak növekedése fűti a drágulást. Magyarország jelentős gáz- és áramimportra szorul. A folyó fizetési mérleg hiánya gyengíti a forintot, ami szintén erősíti az inflációt. Azonban a portál megjegyzi, hogy a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank elsősorba a hazai élelmiszeripar gyenge termelékenységét és az árstopok miatt a kormányt hibáztatja azért, mert az Unióban hazánkban a legmagasabb az infláció.

Regős Gábor hozzátette, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta jelentős termelési kapacitások épültek az országban. Ha gyártóra fordulnak egyszerre segíthetnek az infláció leküzdésében és az ipari teljesítmény emelésében. Mindezt tehetik úgy, hogy a külső piacainkon továbbra is gyenge kereslet valószínűsíthető. Az ellátási láncok helyreállása pedig erősítheti a forintot az exportegyenleg kedvezőbbé válása miatt.

A nettó export javulásához az export bővülésén vagy az import mérséklődésén keresztül vezet az út. Az export bővülésének feltétele az ellátási láncok visszarendeződése, a megfelelő árú energia rendelkezésre állása és a külső kereslet megléte. Bár a fogyasztás volumene minimális mértékben zsugorodhat, sem itt, sem a beruházásoknál nem látszanak egyelőre olyan jelek, amelyek a nettó exportot érdemben javíthatnák

- mondta a szakember.

Nyomatékosította, hogy a pozitív változásokhoz elkerülhetetlen az energiapiac normalizálódása és a forint erősödése. Összességében úgy látja, hogy a jegybanki toleranciasáv, azaz 4 százalék alá legkorábban 2024 végén, 2025 elején csökkenhet az infláció, miután kiesik a bázisból a rezsicsökkentés és a benzinárstop kivezetésének hatása.

Toronymagas infláció

A Központi Statisztikai Hivatalnál (22,5 százalék) nagyobb drágulást mért az Eurostat hazánkban novemberben. A harmonizált fogyasztóiár-indexük (HICP) szerint 23,1 százalék volt az átlaginfláció Magyarországon a 11. hónapban. Az élelmiszerek áremelkedése a teljes termékcsoportot nézve 49,2 százalékra rúgott. Országunk az első helyre ugrott az éves általános árnövekedés tekintetében az Unióban, megelőzve a korábban listavezető balti országokat: Lettországot (21,7 százalék), Litvániát (21,7 százalék) és Észtországot (21,4 százalék).

A lett infláció stagnált, a másik két balti országé pedig mérséklődött októberhez képest. Magyarországon az infláció gyorsul. A decemberi adatban az üzemanyag-ársapka kivezetése is benne lesz, ami várhatóan 2-3 százalékponttal dobja meg a hazai mutatót.

Januárban további növekedés várható, hiszen a vállalkozások elkezdik beárazni az év eleji béremelések költségeit. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy konferencián azt mondta, az infláció 25-27 százalékon tetőzhet (KSH-módszertan szerinti értéken, amelyek jellemzően nem különböznek jelentősen a HICP-től) január-februárban.

Az Európai Unió átlagában a HICP-infláció 11,1 százalék volt novemberben. Ez szintén lassulást jelent, az októberi átlag 11,5 százalékhoz képest. A régiós országok drágulása is messze elmarad a magyarországitól. Csehországban 17,2 százalékon, Lengyelországban 16,1 százalékon, Szlovákiában 15,1 százalékon, Romániában pedig 14,6 százalékon állt az inflációs mutató az előző hónapban.


The Conversation

Ne hagyd ki!