Elszállt az infláció az utóbbi hónapokban Magyarországon. Az áremelés miatt gyakran próbálnak trükközni a termékek méretével a gyártók azért, hogy ne érezzük túl nagynak az árszintnövekedést. Idén is felütötte a fejét hazánkban a zsugorfláció.
Velünk él a zsugorfláció
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint júniusban kiugróan magas, 11,7 százalék volt az infláció hazánkban az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Jellemzően a magas inflációs időszakokban fordul elő, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részének csökkentik a töltősúlyát, azért, hogy ne tűnjön olyan nagynak a drágulásuk. Ezt a jelenséget hívjuk zsugorflációnak vagy legrammozásnak. A vásárlók nem feltétlenül veszik észre, hogy kevesebb szalámihoz jutnak hozzá a vákumcsomagolásban mint korábban, miközben nagyjából ugyanannyit fizetnek érte.
Törvény szabályozza többféle árucikk csomagoláson belüli mennyiségét (például a cigarettáét), azonban nem mindegyikét. Általában az áruházláncok sajátmárkás termékeinél fedezhetjük fel a zsugorflációt, jellemzően a szalámik, sajtok, sonkák, tejfölök, péksütemények, előcsomagolt kenyerek és édességek esetében. Találkozni manapság 70-80 grammos szalámikkal (a korábbi 100 gramm helyett) vagy 400 grammos tejfölökkel (lecserélve a korábban 500 grammos kiszereléseket) – írja a Napi.hu.
Természetesen több nagy gyártó van, akik egyáltalán nem változtatnak a kiszereléseken, és az árakat is lassabban emelik. Ők leginkább a marzsot csökkentik egy ideig, hogy ne veszítsék el a fogyasztókat, de az is előfordulhat, hogy olcsóbb alapanyagokat választanak, vagy olcsóbb beszállítókat keresnek.
Szűri a KSH a zsugorinflációt
A KSH a témával kapcsolatban közölte a portállal, hogy külön módszerük van arra, hogy hogyan szűrjék ki a legrammozást.
A kiszerelés méretének változásából eredő árhatás kétféle módon kerülhet elszámolásra a termék típusától függően. Egyes termékek, például tejek, sajtok, húsok vagy felvágottak esetében eleve egy naturális mértékegységre, például literre vagy kilogrammra vetített egységár kerül általunk rögzítésre. (…) Más termékek esetében a kiszerelésméretek esetleges változását folyamatosan monitorozzuk és amennyiben szükséges, a felírt árat a kiszerelés változásának arányában korrigáljuk
- áll a statisztikai hivatal tájékoztatójában.
Egyik legnagyobb drágulás az Unióban
Az Eurostat adatai szerint egyébként 2010 és 2021 között több alkalommal hazánkban mérték a legnagyobb drágulást egyetlen év alatt. 2011-ről 2012-re 5,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami az uniós átlag kétszerese. 2020-ról 2021-re pedig úgy volt 5,2 százalék az áremelés mértéke, hogy a visegrádi országok közül csak Lengyelország mutatott hasonlóan nagy árszintemelkedést, az uniós átlag pedig 2,9 százalék volt. Ha a vizsgált időszak összes évet nézzük, azt látjuk, hogy a magyarországi árváltozás nagyjából együtt mozgott a többi uniós országéval, itthon azonban jellemzően nagyobb volt az éves növekedés – írja a 24.hu.
