Ülnek a magyarok a pénzükön, ami csak veszít az értékéből

Amíg a hitelek kamatai folyamatosan követik a jegybanki emeléseket, a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás. Így aztán hiába tart egyre több pénzt bankban a lakosság, a hatalmas vagyon csak veszít a reálértékéből. A Bank360.hu azt nézte meg, hogy alacsony kockázatú megoldásokkal hogyan lehet legalább azt elérni, hogy az infláció ne falja fel a pénzünket.


Ülünk rajta

A lakosság bankban elhelyezett pénze decemberben már 10 279 milliárd forintos összeget tett ki, ami az MNB statisztikája alapján 16 százalékos növekedést jelentett a 2021. decemberi 8448 milliárd forinthoz képest. Ahogyan két éve, úgy tavaly decemberben is kiemelkedő mértékben emelkedett a bankban tartott pénz, ez 474 milliárd forinttal növelte meg a novemberihez képest az összeget, ráadásul az szja-visszatérítések miatt összesen több száz milliárd forintot kaphatnak vissza a gyerekes szülők most februárban.

Továbbra sem kötjük le a pénzt

Abban a lakossági betéteknél a december sem hozott változást, hogy a pénz döntő része folyószámlán, és nem lekötött betétben van. A lekötött forintbetétek a teljes bankban tartott forintösszeg 4,5 százalékát tették ki.

Az 1,56 százalékos decemberi átlagkamat jelentős emelkedést jelent a novemberi 0,92 százalékos érték után, ez a növekedés ugyanakkor nem ad teljes képet a Bank360 szakértői szerint a bankszámla tulajdonosok lehetőségeiről. Magasabb kamatokat elsősorban a bankszektor kisebb szereplői kínálnak, míg a nagyobb lakossági bankok rendszerint jóval 1 százalék alatti kamatokat nyújtanak a pénz lekötésére. Vagyis elsősorban azok a bankok emeltek betéti kamataikon, amelyek az újabb ügyfelek elcsábításáért hajlandóak jelentősen kedvezőbb megtakarítási lehetőségeket kínálni.

Egyre kevesebbet ér

Lekötés nélkül szinte nem is kamatozik a bankban elhelyezett összeg, a folyószámlabetétek átlagos kamata mindössze 0,05 százalék volt. Januárban már 7,9 százalék volt az infláció, így hiába emelkedtek a lekötött betétek átlagkamatai, ezek így is messze vannak a pénzromlás mértékétől.

Amíg a betéti kamatok nem növekednek jelentősebb mértékben, addig a vagyon értékcsökkentésének ellenszere egy magasabb hozamú megtakarítás lehet. Ezek közül pedig az állampapírok számítanak a legkevésbé kockázatos befektetésnek. A Prémium vagy inflációkövető állampapírok már a tavalyi 5,1 százalékos infláció alapján számolják a hozamot, így a kamatprémiummal együtt a 3 éves 5,85 százalékos, az 5 éves 6,6 százalékos éves hozamot kínál.

A Prémium állampapírokat is felülmúlja a babakötvény 8,1 százalékos aktuális éves hozama, ami viszont a gyermeket nevelőknek szól, és a gyermek 18 éves koráig jelent hosszú távú befektetést. Ezek a 6-8 százalékos hozamok már jóval alkalmasabbak arra, hogy a jelenlegi magas infláció mellett is megőrizzék a megtakarítás értékét, szemben a lekötött bankbetétek átlagosan elérhető 1,56 százalékos éves hozamával.

Nyomatékosan arra kérünk, hogy a leírtakat ne vedd befektetési ajánlatnak, csak azt írtuk le, hogy milyen, mérsékelt kockázatú lehetőségeid vannak az infláció okozta veszteség enyhítésére. A döntés a tiéd.

Miért nem adnak a bankok nagyobb kamatot a folyószámlán tartott pénzre?

A bankok a betéti kamataikat egyelőre nem emelik olyan mértékben, mint a hitelekét. Jelasity Radován, a Bankszövetség elnöke ezt több okkal magyarázta.

Ennek az egyik oka, hogy képtelenek versenyezni a lakossági állampapírokkal. Inkább arra ösztönzik az ügyfeleiket, hogy fektessék be a pénzüket betét helyett értékpapírokba. Nincs is szükségük sok betétre, hiszen a hitel/betét arány a legtöbb hitelintézetnél bőven 100 százalék alatt van, 60-70 százalékos arányok a jellemzőek. Először a vállalati betétek kamata az, amely számottevő mértékben emelkedhet

- mondta a bankár.


The Conversation

Ne hagyd ki!