Egyre nő az infláció Magyarországon, így félretett pénzünk folyamatosan veszít az értékéből. Megnéztük, mely megtakarítási formák azok, amelyek az elmúlt egy évben lépést tartottak az árak emelkedésével.
Dollárpapa és aranytömb
A külföldi valuta jó választásnak bizonyult a befeketéseiket az inflációtól megvédeni óhajtók számára. Az amerikai dollár például 12 hónap alatt 29 százalékkal értékelődött fel, amint árfolyama 300 forintról 400-ra nőtt, így - egyébként adómentes - hozama lépést tartott az általános inflációval. Hasonlóképpen viselkedett a szintén biztos menedék svájci frank is (+25%), ellenben az Európában, vagy Angliában jövedelmet szerző honfitársaink euróban, fontban hazautalt fizetése (+12%) már nem tudott teljesen lépést tartani a drágulással. A dollárban jegyzett nyersanyagok szintén jól vizsgáztak. Az évszázadok óta az infláció elleni védelem fő eszközének tartott arany unciánkénti ára 1730 dollárról 1800 dollár fölé emelkedett, ám a dollár forinthoz viszonyított erősödése miatt összességében (forintban) 35 százalékkal ér többet, mint egy éve.
Fekete arany
Az aranynál is nagyobb üzlet volt az olaj: a hordónkénti világpiaci ár tavaly nyár óta 70 dollárról 90 dollár fölé emelkedett a vizsgált időszakban. Ebből a trendből számos kockázatosabb, hazai befektetési alap húzott hasznot, ami azt is mutatja: a reálhozamhoz kockázatvállalásra is szükség van. A mintegy 150 részvényalap közül 36,5 százalékkal a legjobb hozamot produkáló Dialóg Expander portfoliójában például olyan vállalatok papírjai vannak, mint a Chevron, az Exxon vagy a Shell. “2015 óta úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég olaj a világban. Amióta beindult a “zöld mánia”, minden olajipari céget büntetnek környezetvédelmi bírságokkal, drágább hitelekkel” - mondja Elek Péter befektetési igazgató. Az olajvállalatok nem mernek beruházni (a nyereséget viszont osztalékként kifizetik), az olajkínálat nem tart lépést a kereslettel, ami hosszú távon magasan tarthatja az olaj árát.
Alapos indok
Az általános nyersanyaghiány - és a dollár alapú árképzés - miatt egyébként a tucatnyi hazai nyersanyagalap többségének hozama is meghaladta az inflációt. A K&H 73,9%, a CIB és a Raiffeisen alapjai valamivel 50% feletti hozamot produkáltak). Infláció felett hozott sok más, elsősorban dollár-viszonylatú befektetés is: likviditási (K&H), több kötvényalap (CIB, Erste, OTP, Accorde, MKB, Budapest), és sok részvényalap (például az Amundié vagy a Generalié), valamint az abszolút hozamú stratégiák közt a kifejezetten az infláció “megverését” zászlajára tűző Aegon Panoráma is. Ráadásul, ha ezeket tartós befektetési számlán kezeljük, még adózni sem kell utánuk. A “hétköznapi” befektetési alapokhoz hasonló nyereséget hozhatnak a különféle élet- és nyugdíjbiztosítási konstrukciók eszközalapjai is, ezeknél a magasabb díjak csökkenthetik, a bizonyos feltételek fennállása esetén igénybe vehető kedvezőbb adózás (illetve esetenként az adóvisszatérítés) viszont növelhetik a teljes hozamot.
Vágtázó vidék
Infláció álló befektetésnek bizonyult az elmúlt egy évben a lakóingatlan is. Az országban szinte mindenhol inflációt meghaladó drágulást mutatnak a statisztikák, a kiadásból származó hozamot is hozzászámolva pedig még jobb a kép. “A drágulási ütem ugyanakkor folyamatosan lassul: Budapesten például az elmúlt évi drágulás (20,4%) elmarad az elmúlt ötéves drágulás (106%) egy évre vetített ütemétől, és a bérleti díjak nem emelkedtek olyan ütemben mint a lakásárak” - hívja fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A fővároshoz felzárkózó megyeszékhelyek áremelkedési üteme meghaladja a budapestit, a balatoni drágulás viszont mindent visz. Az elmúlt évek statisztikái szerint a tóparti nagyvárosoknál most nincs jobb ingatlanpiaci befektetés, ám egy esetleges krach esetén ezeknek az áraiban lehet a leggyorsabb a korrekció. A garázsok pedig még a lakóingatlanoknál is jobban teljesítenek, és értékük a későbbiekben csak nőhet, mivel a parkolás egyre nagyobb kihívást jelent.
