Aprópénzzel teli befőttesüvegből kihajtó növényke

Egyre nő az infláció Magyarországon, így félretett pénzünk folyamatosan veszít az értékéből. Megnéztük, mely megtakarítási formák azok, amelyek az elmúlt egy évben lépést tartottak az árak emelkedésével.


​Dollárpapa és aranytömb

A külföldi valuta jó választásnak bizonyult a befeketéseiket az inflációtól megvédeni óhajtók számára. Az amerikai dollár például 12 hónap alatt 29 százalékkal értékelődött fel, amint árfolyama 300 forintról 400-ra nőtt, így - egyébként adómentes - hozama lépést tartott az általános inflációval. Hasonlóképpen viselkedett a szintén biztos menedék svájci frank is (+25%), ellenben az Európában, vagy Angliában jövedelmet szerző honfitársaink euróban, fontban hazautalt fizetése (+12%) már nem tudott teljesen lépést tartani a drágulással. A dollárban jegyzett nyersanyagok szintén jól vizsgáztak. Az évszázadok óta az infláció elleni védelem fő eszközének tartott arany unciánkénti ára 1730 dollárról 1800 dollár fölé emelkedett, ám a dollár forinthoz viszonyított erősödése miatt összességében (forintban) 35 százalékkal ér többet, mint egy éve.

​Fekete arany

Az aranynál is nagyobb üzlet volt az olaj: a hordónkénti világpiaci ár tavaly nyár óta 70 dollárról 90 dollár fölé emelkedett a vizsgált időszakban. Ebből a trendből számos kockázatosabb, hazai befektetési alap húzott hasznot, ami azt is mutatja: a reálhozamhoz kockázatvállalásra is szükség van. A mintegy 150 részvényalap közül 36,5 százalékkal a legjobb hozamot produkáló Dialóg Expander portfoliójában például olyan vállalatok papírjai vannak, mint a Chevron, az Exxon vagy a Shell. “2015 óta úgy gondoljuk, hogy nem lesz elég olaj a világban. Amióta beindult a “zöld mánia”, minden olajipari céget büntetnek környezetvédelmi bírságokkal, drágább hitelekkel” - mondja Elek Péter befektetési igazgató. Az olajvállalatok nem mernek beruházni (a nyereséget viszont osztalékként kifizetik), az olajkínálat nem tart lépést a kereslettel, ami hosszú távon magasan tarthatja az olaj árát.

​Alapos indok

Az általános nyersanyaghiány - és a dollár alapú árképzés - miatt egyébként a tucatnyi hazai nyersanyagalap többségének hozama is meghaladta az inflációt. A K&H 73,9%, a CIB és a Raiffeisen alapjai valamivel 50% feletti hozamot produkáltak). Infláció felett hozott sok más, elsősorban dollár-viszonylatú befektetés is: likviditási (K&H), több kötvényalap (CIB, Erste, OTP, Accorde, MKB, Budapest), és sok részvényalap (például az Amundié vagy a Generalié), valamint az abszolút hozamú stratégiák közt a kifejezetten az infláció “megverését” zászlajára tűző Aegon Panoráma is. Ráadásul, ha ezeket tartós befektetési számlán kezeljük, még adózni sem kell utánuk. A “hétköznapi” befektetési alapokhoz hasonló nyereséget hozhatnak a különféle élet- és nyugdíjbiztosítási konstrukciók eszközalapjai is, ezeknél a magasabb díjak csökkenthetik, a bizonyos feltételek fennállása esetén igénybe vehető kedvezőbb adózás (illetve esetenként az adóvisszatérítés) viszont növelhetik a teljes hozamot.

​Vágtázó vidék

Infláció álló befektetésnek bizonyult az elmúlt egy évben a lakóingatlan is. Az országban szinte mindenhol inflációt meghaladó drágulást mutatnak a statisztikák, a kiadásból származó hozamot is hozzászámolva pedig még jobb a kép. “A drágulási ütem ugyanakkor folyamatosan lassul: Budapesten például az elmúlt évi drágulás (20,4%) elmarad az elmúlt ötéves drágulás (106%) egy évre vetített ütemétől, és a bérleti díjak nem emelkedtek olyan ütemben mint a lakásárak” - hívja fel a figyelmet Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. A fővároshoz felzárkózó megyeszékhelyek áremelkedési üteme meghaladja a budapestit, a balatoni drágulás viszont mindent visz. Az elmúlt évek statisztikái szerint a tóparti nagyvárosoknál most nincs jobb ingatlanpiaci befektetés, ám egy esetleges krach esetén ezeknek az áraiban lehet a leggyorsabb a korrekció. A garázsok pedig még a lakóingatlanoknál is jobban teljesítenek, és értékük a későbbiekben csak nőhet, mivel a parkolás egyre nagyobb kihívást jelent.

The Conversation

Ne hagyd ki!