Állampapírok, tbsz, részvény portfóliók, kedvezményes életbiztosítások, céges befektetések. A korábbinál tudatosabb befektetés előnyünkre válhat, ha okosan csináljuk.
Egy papír mind felett
Új adót vezetett be a kormány. Július 1-től az eddigi, 15 %-os kamatadó mellett további 13% szociális hozzájárulást kell fizetni számos népszerű befektetés nyeresége után. A plusz adónak ráadásul nincs felső határa, szemben például az osztalék- vagy munkabér jövedelemre kivetett szochóval. A június 30-a után lekötött bankbetétek kamata, a befektetési jegyek döntő többségének árfolyamnyeresége, vállalati és banki kötvényeken keletkezett és megtakarítási célú életbiztosítások befektetéseiből származó hozam után mind-mind közel duplájára nő az állami elvonás. Az egyetlen kivétel az ingatlanba fektető alap, amelynek likviditása kevés lehet egy nagymértékű tőkekivonás esetén. A forint állampapírok látványosan kimaradtak ebből a körből, nem véletlenül. A kormány ugyanis ebbe az irányba terelné a megtakarításokat, összesen 1800 milliárd forintot. Ez a kabinet álláspontja szerint nekünk is jobb, hiszen a párnacihában, vagy a legfeljebb néhány százalékos betétben tartott pénznél sokkal többet hoz, miközben a magas infláció miatt a pénz értéke egy év alatt negyedével-ötödével csökken. Persze az államnak is jól jön a plusz forrás, hiszen májusig az egész évre tervezett deficit 80 százalékát már sikerült összehozni. A pénz, ami jobb, ha magyar, mert amíg a külföldi befektetők a globális pénzügyi folyamatok változásával egy pillanat alatt elslisszolhatnak, addig a lakossági állampapír tulajdonosok sokkal lomhábbak. Úgy tűnik, egyre inkább mi finanszírozzuk majd a költségvetést, méghozzá egyre alacsonyabb kamattal.
Segít a tbsz
Szó se róla: a lakossági állampapírok magas kamatuk és minimális kockázatuk mellett már jóideje a legjobb ár/érték arányú befektetésnek számítanak, így a családi megtakarítások alapját képezik. De aranyszabály, hogy a befektetéseket diverzifikálni kell. Lehet például, hogy a forint gyengül, e jelenség kivédéséhez viszont kellene némi eurós, dolláros értékpapír. Tudják is ezt honfitársaink, akik tavaly mintegy 1400 milliárd forintot váltottak devizára, vagy vittek külföldre. De védelmet jelenthetett mondjuk egy mesterséges intelligencia-részvényalap, amelyik az inflációt meghaladó profitot hozhat, esetleg egy magyar kötvényalap, amely a kamatcsökkentésekkel felértékelődő kötvény portfólióján keres sokat. Csakhogy, a befektetési alapok hozama - július 1-től - már 28 százalékkal adózik. Akinek minden fillér számít, minden bizonnyal sajnálja a milliónként néhány ezer vagy tízezer forintos plusz költséget is, amit tekinthetünk a diverzifikálás árának, azaz egyfajta biztosításnak is. De azért nincs minden veszve: a megemelt adó ugyanis csak a hagyományos értékpapír számlákon elhelyezett befektetési jegyekre vonatkozik, a tartós befektetési szerződésre (tbsz) azonban nem. A tbsz-számlákon elhelyezett befektetések nyereségét 3 éven belüli pénzfelvétel esetén 15%, 3 és 5 év között 10% személyi jövedelemadó terheli, 5 év után pedig teljesen adómentes lesz. A jelenlegi rendelkezések szerint egyébként, ha a számlatulajdonos a 3. éven belül, vagy akár a gyűjtőévben feltöri a tbsz-számlát és onnan pénzt vesz ki, a 13% szociális hozzájárulást nem kell megfizetnie.
Kiskapuk meneküléshez
Szocho-mentes egyébként a részvényvásárlás és eladás is, így érdemes megfontolni, hogy egy befektetési tanácsadó, vagy bróker segítségével egyedi részvényekből állítsunk össze magunknak portfóliót. Aki pedig vállalkozó, dönthet úgy is, hogy a cégében fialtatja a pénzt. Érdemes lehet a likvid pénzeszközt a társaságban tartva megforgatni addig, amíg majd változik az adókörnyezet. Arra ugyanis legfeljebb 9% társasági adót kell fizetni, szemben a július 1-től érvényes 28 százalékkal. Vállalati befektetésekre ma már az alapkezelőknek vannak a bankbetétekkel versenyképes - például a magas hozam környezetből profitáló pénzpiaci - megoldásai. A befektetési célú életbiztosításoknál is marad kiskapu. Továbbra is alkalmazhatóak ugyanis a biztosításokra vonatkozó kamatjövedelem-kedvezmények. Az adóalap és ezzel az adókötelezettség összege 50 százalékkal csökken, ha a pénzkivétig rendszeres díjfizetés esetén a szerződés kezdetétől 6-10 év, eseti díjbefizetésnél 3-5 év telt el, 10 év után pedig a teljes nyereség adómentes lesz. A céges kötésű megtakarítási biztosítások is adómentesek, ha a kifizetés a cég felé történik. A nyugdíjbiztosítások nyugdíjszolgáltatás címén történő kifizetései a továbbiakban is adómentesek.
Nem is olyan rossz lépés?
A kamatjövedelmek megadóztatása ugyanakkor végső soron több nyereséggel járhat, mint amennyi plusz költséget okoz, ugyanis fontos lépés lehet pénzügyi tudatosság felé vezető úton - figyelmeztet Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég ügyvezetője. A megtakarítások döntő többségét birtokló módosabb, a banki terminológiában prémium és privátbankinak nevezett befektetők például havonta 30-40 milliárd forintról, azaz éves szinten mintegy 500 milliárdról mondanak le azzal, hogy a megtakarításaikat egyszerűen a valamelyik bankszámlájukon parkoltatják, ahelyett, hogy mondjuk állampapírba fektetnék ezt az összeget. Úgy tűnik, a pénzügyi piramis csúcsa korántsem jelenti a pénzügyi tudatosság csúcsát: a leggazdagabb privátbanki ügyfeleknél 26% volt a rövid távú betétek és a számlapénz aránya, a valamivel alacsonyabb vagyonnal rendelkező kiemelt csoportokban 35 - 40%. Ez minimum 15-20% puffert jelent, melynek inkább befektetési alapokban, részvényekben vagy állampapírban lenne a helye. Utóbbiból még ennek a körnek is csak a 20-25 százaléka birtokol valamennyit, miközben az infláció még mindig 20 százalék feletti.
