Kamatok hullámvasúton
2023 végén mintegy 6900 milliárd forintja volt a lakossági befektetőknek inflációkövető Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP), ami abszolút rekord. Annyiban nem meglepő a siker, hogy inflációból is rendesen kijutott a befektetőknek az elmúlt években Magyarországon, ennek a papírnak a kamata pedig az előző év átlagos inflációjának és az ezt kiegészítő, úgynevezett kamatprémiumnak az összege. A késleltetett inflációkövetés miatt a vásárlás ideje ennél a papírnál rendkívül fontos, mert amikor az infláció emelkedik, egy ideig a befektető még alacsonyabb kamatot kap. Ez persze fordítva is igaz, ha csökken az infláció, akkor kamat még egy ideig magasan ragad. Egyébként épp ez most a helyzet, hiszen a korábbi, már nem megvásárolható PMÁP sorozatok a 2023-as rekord magas (17,3 százalék) infláció alapján fizetnek 2024-ben, miközben idén 4-5,5 százalék közé várja az éves átlagos pénzromlás mértékét a Magyar Nemzeti Bank a 2023. decemberi inflációs jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a 2024-es évre komoly reálhozam érhető el majd el velük.
Mikor érdemes kiszállni?
Amennyiben teljesül az MNB prognózisa, akkor 2024-ben 4-5,5 százalékos infláció várható, míg 2025-re 2,5-3,5 százalékot, 2026-ra pedig 2,5-3,5 százalékot várnak a szakemberek. Ez azt jelenti, hogy bármelyik PMÁP sorozatról is legyen szó, a bezsebelhető hozam lassacskán el fog olvadni. Az pedig nagy kérdés, hogy amennyiben az infláció valóban a tervek szerint alakul, akkor 2025-ben vajon mennyire lesznek elégedettek a befektetők a 4,25 és 7 százalék közötti kamattal. (A 2024-re várt infláció és az egyes PMÁP sorozatok 0,25-1,5 százalékos kamatprémiumát alapul véve.) Ahhoz persze, hogy ezt helyén tudjuk kezelni, ismernünk kellene az akkori kamatkörnyezetet. Amennyiben például 2021-hez hasonlóan ismét 4 százalék alatti kamattal lehet majd 10 éves kamatperiódusú jelzáloghitelhez jutni, akkor a 7 százalék körüli állampapír kamat nem is lesz majd annyira rossz. Persze az elégedettség nagyban függ attól is, hogy a hasonlóan alacsony kockázatú, tőkevédett befektetések milyen hozamokra lesznek képesek. Itt gondolhatunk akár a majdani konkurens, akár fix kamatú állampapírokra is. Mindenesetre, ha az infláció radikális csökkenése miatt a PMÁP-unk nem lesz már elég vonzó, akkor akár lejárat előtt is el lehet adni azt az Államkincstárnak, vagy az úgynevezett elsődleges forgalmazóknak, vagyis a bankoknak és a brókercégeknek. Az idő előtti kiszállás költsége az Államkincstár esetében jelenleg 1 százalék, ha azonban banknál vagy brókercégnél vásároltuk az állampapírt, akkor ennél valamivel magasabb levonásra készülhetünk. 1-2 százalék levonás azonban még nem jelent komoly érvágást, különösen akkor, ha ezért cserébe lényegesen jobban fialó helyet találunk a befektetésünknek. Ráadásul ilyenkor az időarányos kamatot is megkapjuk, így a PMÁP egy kifejezetten likvid megtakarítási termék a piacon.
Egy húsba vágó kérdés
Van azonban egy nagyon sokakat érintő, húsbavágó kérdés a visszavásárlás költségével kapcsolatban. Arról van szó, hogy az Államkincstár által jelenleg biztosított 1 százalékos díj nincs kőbe vésve, ezt bármikor jogában áll módosítani. Ráadásul egy esetleges drágításnak még csak határt sem szab semmi, így szélsőséges esetben az Államkincstár például akár 20 százalékos elvonással is sújthatja azokat, akik idő előtt kiszállnának az inflációkövető befektetésből. Erre azonban rendkívül kicsi az esély, és az Államadóság-kezelő Központ (ÁKK) vezetője is határozottan tagadta korábban, hogy erre készülnének. Szakértők szerint erre azért sem lesz várhatóan szükség, mert az ÁKK eddig is profi volt abban, hogy egy már nem elég vonzó állampapír helyett egy másikhoz csináljon kedvet, például a korábban szuperállampapírnak is nevezett fix kamatú MÁP+-ból a befektetők nagy részét könnyedén sikerült átterelniük az inflációkövető PMÁP sorozatokba.
Mit tud az új PMÁP?
2023. novemberben fájdalmas hírt kaptak a befektetők: az Államadósság-kezelő Központ a kamatkiadások csökkentése érdekében olyan, új Prémium Magyar Állampapírt dobott piacra, amely az első 1,5 évben egyáltalán nem követi az inflációt, hanem fix, évi 9,9%-os kamatot fizet. A változás a korábban kibocsátott sorozatokat természetesen nem érintette, de az újonnan befektetni kívánt pénzösszegeket pont arra az időszakra vágták el az inflációkövető kamatozástól, amikor az rendkívül magas megtérülést hozott volna a megtakarítóknak. A jelenleg elérhető új papír (2032/I) kamatozása az első, meglehetősen hosszú kamatperiódust követően, 2025. április 22. után már inflációkövető lesz: a megelőző naptári év átlagos inflációja felett fizet majd bizonyos mértékű kamatprémiumot. A kamatprémium a 2-5. kamatperiódusokban 0,5 százalékpont lesz, míg az utolsó három évben (6-8. kamatperiódusok) a kamatprémium 1 százalékpontra emelkedik. A befektetők tehát 2029 áprilisa után magasabb kamatprémiumot tehetnek majd zsebre, amennyiben „hűségesek maradnak” a papírhoz, és nem szállnak ki idő előtt a befektetésből. Bár az új PMÁP elsőre nem tűnik olyan vonzónak, mint a korábbi sorozatok, ez csak rövid távon igaz, ha 5 éves távlatot nézünk, akkor a csökkenő infláció és az emelkedő kamatprémium miatt végül nagyon hasonló hozamot termel mindkettő.
