Mekkora vésztartalékra van szükségünk?
A vésztartaléknak az ökölszabály szerint 6 havi megélhetésünket kell tudnia fedeznie. Fontos azonban, hogy a megélhetésbe minden költséget számoljunk bele, vagyis az élelmiszeren, a rezsin és a ruházkodásra költött összegen túl a hiteltörlesztőkről és a biztosítási díjakról se feledkezzünk meg.
Egy havi szinten egy millió forintból élő családnak bizony legalább hatmillió forint likvid megtakarítással kell rendelkeznie.
Ezt az összeget nem érdemes befektetésként kezelni, hiszen itt nem az ezzel elérhető hozam a lényeges, hanem az, hogy ez a pénz szükség esetén bármikor elérhető.
Sajnos jelenleg a kisösszegű, rendszeres, nem nyugdíj célú megtakarításokhoz nem kaphatunk állami segítséget, a bankok pedig bár kínálnak megtakarítási számlákat, ezek kamata minimális. Ennek ellenére a kamatos kamat némileg segíthet bennünket abban, hogy kis kitartással komoly összeget gyűjtsünk össze. Például hárommillió forint megtakarítás havi 60 ezer forintosával (2%-os kamat mellett) nagyjából négy év alatt rakható össze. Arra azért figyelni kell, hogy amennyiben nő az életszínvonalunk, emiatt pedig többet költünk, akkor a vésztartaléknak is híznia kell.
Hogyan fialtassuk a vésztartalékunkat?
Sajnos a vésztartalékot nagyon nehéz úgy befektetni, hogy az ne csak mikroszkóppal látható hozamot produkáljon úgy, hogy a pénzhez bármikor, jelentősebb veszteség nélkül hozzáférhessünk. Megnehezíti a helyzetünket az egyre magasabb infláció is, ami augusztusban már 4,9% volt, míg az első nyolc hónapban 4,3%-os volt a pénzromlás. Ez azt jelenti, hogy az otthoni párnacihában lévő készpénz évente hozzávetőleg 4 százalékot veszít majd az értékéből. Ezt nem képesek kompenzálni a bankbetétek sem, hiszen 12 hónapos lekötéssel ezekre mindössze 0,01-3% közötti éves kamatot fizetnek.
Némileg többet hozhatunk ki a pénzünkből azzal, ha Magyar Állampapír Pluszt vásárlunk belőle, bár a sávos kamatozás miatt az évi 4,95%-os éves hozamot csak akkor kapjuk meg, ha legalább öt évig megtartjuk a papírt. (A kamat az első félévben évi 3,5%, a második félévben évi 4,0%, a 2. évben évi 4,5%, a 3. évben évi 5,0%, a 4. évben évi 5,5% míg az 5. évben évi 6,0%.) De legalább a visszavásárláson nem veszítünk jelentős összeget, ugyanis az állampapír után a kamatfizetést követő 5 munkanapos intervallumban a forgalmazók értékének nettó 100%-át plusz az addig járó kamatot kifizetik, míg más időszakokban 99,75%-os árfolyamon értékesíthető.
A magas infláció miatt érdemes lehet azonban az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) választani, hiszen itt az aktuális inflációra „rakódik rá" a 0,75-1,25%-os kamatprémium, így ez mindenképpen veri a pénzromlást. Amennyiben a pénzre váratlanul - a 3, illetve 5 éves futamidő lejárta előtt – lenne szükségünk, akkor mindenképpen veszítünk valamennyit, ugyanis nincs olyan visszavásárlási időszak, amikor névértéken lehetne túladni a papíron.
Vésztartalék hitelből?
Az öngondoskodás kapcsán sokan elkövetik azt a hibát, hogy csak hosszú távra terveznek, és megfeledkeznek a rövid- és középtávú célokról. Ez azért hiba, mert egy aktuális pénzügyi zavar arra kényszeríthet bennünket, hogy olyan megtakarításokhoz nyúljunk hozzá, amelyek zéró hozamot, vagy akár veszteséget jelenthetnek. Ha például ne adj isten váratlan egészségügyi beavatkozás miatt van szükségünk 5-10 millió forintra, akkor ezt optimális esetben nem egy nyugdíjcélú megtakarítás megszüntetésével, egy részvénycsomag vagy egy befektetési jegy gyors értékesítésével kell tudnunk megoldani.
Akkor már az is jobb megoldás, ha hitelt veszünk fel. 5 millió forint személyi kölcsön már 6,5% körüli kamattal is elérhető. Ha nagyobb összegre van szükség, és van fedezetként bevonható ingatlanunk, akkor egy szabad felhasználású jelzáloghitel is megoldást jelenthet. Ezek kamata 5% körül kezdődik, a hitelösszeg pedig akár több tízmillió forint is lehet. A személyi hitel átfutási ideje jó esetben akár 5-6 nap is lehet, míg a jelzáloghitelnél banktól függően 1-2 hónap alatt kerülhet a számlánkra a pénzt.
Gyorsan megteremthető a vésztartalék egy hitelkártyával vagy éppen egy folyószámla hitelkerettel is. A hitelkártya azonban veszélyes lehet, ugyanis csak akkor használhatjuk ingyen a bank pénzét, ha meghatározott időn belül visszafizetjük azt. Ha ez nem teljesül, akár 30-40%-os kamatot is felszámolhatnak, ráadásul a hitelkeret biztosításáért úgynevezett rendelkezésre tartási díjat számolhatnak fel a bankok. A folyószámlahitel is jelenthet védőhálót, hiszen ez azt jelenti, hogy a bank által meghatározott összeg erejéig akár mínuszba is mehetünk a számlánkon, ám itt nincs türelmi időszak, az elköltött pénz azonnal kamatozik, ennek mértéke általában 20-30% körül van.
Lehet, hogy elsőre szentségtörésnek tűnik hitelhez nyúlni, amikor váratlanul pénzre van szükségünk, ám a példaképpen felhozott 5 milliós személyi kölcsönnek 7 évre 1,3 millió forint a költsége a tőketartozáson felül, ami kevesebb lehet, mint amennyit veszítenénk egy rosszkor pénzzé tett befektetésen. Ráadásul, ha a hitelt idő előtt végtörlesztjük – aminek általában 1,5-2%-os díja van -, a hitelköltség is jelentősen lefaragható.
Ahhoz, hogy a hitel, mint lehetőség egyáltalán számításba jöhessen, hitelképesnek kell lennünk, ami elsősoran azt jelenti, hogy nem vagyunk rossz adósként nyilvántartva a KHR rendszerben. (Régi nevén ez a BAR-lista.) A másik fontos feltétel, hogy a jövedelmünk „elbírjon" még plusz hitelt, ugyanis az adósságfék szabály pontosan rögzíti, hogy a jövedelmünk legfeljebb mekkora részét fordíthatjuk hiteltörlesztésekre. Éppen ezért fontos, hogy fenntartsuk a hitelképességünket.
(Cikkünk egy öngondoskodásról szóló komoly elemzés részlete! A teljes cikkből kiderül, mibe érdemes fektetni 20 millió forintot, illetve az is, hogyan tegyünk félre nyugdíjas éveinkre? Az elemzés a Haszon Magazin 2021. októberi számában olvasható teljes terjedelmében!)
