Üvegasztalra rakott laptop kijelzőjén befektetési táblázatokkal

Tetszhalott időszak után visszatérnek a tőke- és hozamvédett konstrukciók. Ezek magasabb hozamot ígérnek úgy, hogy a tőkét nem veszíthetjük el.


​Stabil állampapír + spekuláció

Bizonytalan helyzetekben óvatosan fektetünk be, mégis jól jönne az inflációt ellensúlyozó kamatnyereség. Éppen erre valók a most visszatérő tőke- és hozamvédett konstrukciók. Forintban és dollárban olcsó technológiai cégeken, nagy nemzetközi gyógyszergyárakon nyerészkedhetünk – a hazai bankoknál, befektetési társaságoknál is.

Jó tíz éve, amikor a forintkamatok magasan jártak, szinte tukmálták ránk a tőke- vagy hozamvédett befektetési alapokat. Most újra leporolták az anno népszerű konstrukciót: ígéretes prospektusok, lehengerlő érvek szólnak amellett, hogy tengerentúli ingatlanpiacon vagy nemzetközi gyógyszergyárak részvényeivel keressünk jó sokat. Ráadásul a betett pénzünkre visszafizetési garanciát is vállalnak.

​Ígéretes kockázatok

Maga a konstrukció, amit kínálnak, a bank számára egyszerű: a befektetés egy részéből biztonságos állampapírt vásárolnak, annyit, hogy a jellemzően 3-6 éves futamidőre visszahozza a teljes összeget (és a szavatolt hozamot, ha van ilyen). Minél magasabb itt a kamat (ma 10% fölötti), annál kevesebb állampapírra lesz szükség – és több jut az extraprofitot ígérő spekulációra.

Persze a fentihez olyan befektetési célpontot kell találni, ami várhatóan többet hoz, mint a kockázatmentes államkötvény. Például a CIB csoporthoz tartozó Eurizon Alapkezelő ESG (a fenntartható fejlődést szolgáló) fókuszú és a bankok teljesítményét kihasználó alapokat indított. Most egy vegyiparra fókuszáló alapon dolgoznak. Mindig akad valami a kínálatban, amit sok ötlet közül választanak ki.

Alap, kötvény, certifikát

Az OTP Alapkezelő októberre tervezi két hozamvédett alap indítását. Most főleg a változásokra jól reagáló szektorokban és a fenntarthatóságban látnak fantáziát. Míg a K&H Banknál főleg a módosabb ügyfelek számára terveznek ilyen konstrukciót, és az egészségügyi szektorban látnak potenciált.

Az Erste Bank szintén kínál garantált terméket strukturált kötvény formájában. Ilyenből szeptemberig már 37 milliárd forintnyi kelt el, most 3 éves futamidejű, minimum 133%-os kifizetést garantáló strukturált forintkötvényt kínálnak, valamint egy hasonló futamú, de dollár alapú strukturált kötvényt – utóbbi egy tech-index 150%-át fizeti – főként kiemelt ügyfeleiknek.

Egyelőre óvatosabb az UniCredit, bár idén ők is indítottak ún. tőkevédett certifikátokat. Ilyen speciális értékpapírként kínálja tőke- és hozamvédett konstrukcióját az SPB Befektetési Zrt. is. Ennek kibocsátója és garantálója a rangos Citigroup, futamideje 2 év, és garantált a 108% visszafizetésre kerül. De ez az érték 124 vagy 140% -ra is fölmehet. Ez a certifikát a MagNet Bank Zrt. ügyfelei számára is elérhető.

​Túl szép, hogy igaz legyen?

A tőkevédett konstrukciók kapcsán számos kritika is felmerül. Az egyik, hogy drágák: a kockázatos befektetési opcióknál vastagon fog az értékesítő bankok ceruzája. Befektetési alap esetén a kezelési díj is 1-2 %-ot elvesz az éves hozamból. Komoly nyereséget csak a 2009 elején-közepén indult alapok hoztak (a súlyos pénzügyi válság után). Tőkegarantált befektetést mi is összeállíthatunk: ha a pénz 80%-át pár éves betétbe kötjük le – így lejáratkor meglesz az eredeti összeg –, a maradék 20%-kal spekulálhatunk, bár ez időt és figyelmet igényel.

The Conversation

Ne hagyd ki!