Egy rakás aranyrús és aranyérme
“Ha békét akarsz, készülj a háborúra!” Cézár mondását érdemes megfontolni és bevásárolni olyan befektetésekből, amelyek segítenek megőrizni a megtakarításaink értékét.

​A kriptovaluta nem jó ötlet

Egy éve emelkedik vészesen az infláció, Oroszország megtámadta Ukrajnát. A befektetőkön e két okból pesszimizmus lett úrrá, a kriptovaluták nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem menekült digitális pénzbe még a szankció alá került orosz oligarchák pénze sem. A kriptotőzsdék az óriási árfolyam ingadozások miatt a spekuláció fő színterei lettek. A kriptopiac közel felét kitevő Bitcoin az elmúlt egy évben dollárban számolva 25 százalékot vesztett az értékéből, forintban pedig épp’ hogy nullán van. Szerencsére vannak azonban más befektetések, amelyek ilyen vérzivataros időkben is segítenek megőrizni a sokszor évtizedek alatt megspórolt családi megtakarítások vásárlóértékét. Ilyenkor ugyanis a forint bankszámlán tartott pénz leértékelődik, a háború miatt a nemzeti valuta és a kockázatosabb részvény befektetések is padlót fognak.

​A nagy devizakérdés

Jó “menedéknek” bizonyult az amerikai dollár, amiből a magyar háztartásoknak is érdemes valamennyit tartani. Tetszik vagy nem, az USA még mindig a világ elsőszámú gazdasági és politikai hatalma, GDP-je idén a geopolitikai és gazdasági problémák ellenére is közel 2 százalékkal nőhet, ráadásul jó távol fekszik a mostani háborútól. A dollár a világ leglikvidebb valutája, válságok esetén mindenki oda menekíti a pénzt. Ha 2021 tavaszán mi is dollárra váltottunk volna 10 millió forintot, az ukrajnai háború kitörése utáni pánik hangulatban 12,5 millió forintunk lett volna, a hazai befektetési palettán egyedül dollár alapú pénzpiaci alap féléves profitja 12% volt.

Az euró esetében a dollárnál kisebb (15%) volt a forinthoz viszonyított felértékelődés, a globális befektetői bizalom ugyanis fordítottan arányos az Ukrajnához való fizikai közelséggel, és az Oroszországra való ráutaltsággal. A dollár és az euró mellett ismét jól vizsgázott a kritikus időszakban az évszázadok óta menedéknek számító svájci frank (+20%), de például a kínai jüan (+15%) és az abban kibocsátott kötvények is.

A kínai pénzpiac zárt, így kevésbé érzékeny a globális kockázatokra. Ráadásul nemrég került bele a nemzetközi indexekbe, így jelentős pénzbeáramlás stabilizálja a kurzust. A pozitív fizetési mérlegnek és az óriási tartalékoknak köszönhetően azon kevés valuták egyike, amely még a dollárral szemben is felértékelődött. Ilyen volt még egyébként a magas infláció dacára is pozitív reálhozamot biztosító brazil reál, és az olaj drágulás miatt az angolai kwanza is. Ha valakinek lett volna otthon az utóbbiból, most örülhet az egy év alatti 50 százalékos extraprofitnak.

​Vegyünk-e aranyat?

Megint csak jó kockázat csökkentési eszköznek bizonyultak a nyersanyagok, így azokból is érdemes tartani valamennyit a befektetési számlán. Egy régi zsidó mondás szerint a megtakarítások harmadát illik aranyba tenni, de a modern portfolió kezelők szerint sem árt 5 vagy 10 százalék. (Magyarország az elmúlt öt évben harmincszorosára, közel 100 tonnára növelte aranytartalékait.) A háború hírére szinte azonnal történelmi csúcsa közelébe, unciánként (31,1 gramm) majdnem 2000 dollára drágult, mint ahogy tette ezt konzekvensen a 2008-as pénzügyi válság vagy a covid-járvány kitörése idején is. Az elmúlt egy évben a dollárban számított hozam több mint 10% volt.

A mindennapi élet drágulásának fájdalmas következményeit (gondoljunk csak az 500 forintos benzinárra!) csökkenthetjük a nyersanyagok szélesebb körébe való befektetéssel. Ezek a hazai bankoknál, brókercégeknél, akár az interneten is megvásárolható befektetési alapok más-más arányban fektetnek a különféle nemesfémekbe, energiahordozókba, ipari fémekbe, mezőgazdasági termékekbe vagy éppen nyersanyag kapcsolt vállalatok részvényeibe.

​Hazai nyersanyag alapok hozama

3 havi hozam

6 havi hozam

1 éves hozam

Budapest Arany Alapok Alapja A sorozat

8,2%

10,2%

8,8%

Budapest Nyersanyag Alap A sorozat

33,7%

23,5%

34,8%

CIB Arany Alapok Részalapja

8,1%

10,1%

8,6%

CIB Nyersanyag

25,5%

38,6%

46,0%

Erste Arany Alapok Alapja HUF sorozat

11,2%

23,2%

18,9%

Erste Arany Alapok Alapja DPM EUR sorozat

11,3%

23,5%

19,6%

Erste Arany Alapok Alapja DPM HUF sorozat

11,4%

23,6%

19,8%

Erste Arany Alapok Alapja DPM USD sorozat

11,3%

23,5%

19,6%

K&H Nyersanyag HUF

36,0%

37,1%

60,7%

K&H Nyersanyag USD

33,7%

45,6%

66,1%

MKB Nyersanyag

15,4%

20,6%

21,2%

OTP Föld Kincsei Alapok Alapja B

14,2%

16,0%

31,7%

OTP Föld Kincsei Alapok Alapja A

14,3%

16,1%

31,9%

Raiffeisen Nyersanyag Alapok Alapja B sorozat

25,8%

40,3%

50,1%

Raiffeisen Nyersanyag Alapok Alapja A sorozat

25,6%

40,0%

49,8%

2022/3/21, forrás: Bamosz


The Conversation

Ne hagyd ki!