Úgy tűnik, hogy még nincs vége az élelmiszerek idei drágulásának

Magyarországon volt a legnagyobb az élelmiszerinfláció az Európai Unióban augusztusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Kiemelkedően drágult például a kenyér, a hús és a sajt is. Októbertől újabb élelmiszer-áremelkedésre figyelmeztetnek a szakemberek.


Ez a termék a drágulási csúcstartó

Ahogyan arról beszámoltunk, augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árszintje emelkedett a vizsgált időszakban. A fogyasztói költségek egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Tavaly augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágultak hazánkban, ami a legmagasabb érték az Európai Unióban. Ezen belül a csúcstartók:

  • a margarin (66,9 százalék),
  • a kenyér (64,3 százalék),
  • a sajt (61,0 százalék),
  • a száraztészta (57,9 százalék),
  • a tejtermékek (54,7 százalék),
  • a vaj és vajkrém (54,5 százalék),
  • a péksütemények (45,4 százalék),
  • a tojás (42,0 százalék),
  • a rizs (40,9 százalék),
  • a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék).

Még nem érte el a kenyér ára a nyugati szintet

Egy éve jóval alacsonyabbak voltak a hazai kenyérárak, mint a legtöbb környező országban. A rekorddrágulással sem érték még el az osztrák vagy a német szintet, de további áremelésre lehet számítani az idén.

Közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak. Nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak. Nagy mértékben nőttek a bérek. Illetve nagy mértékben nőttek a logisztikai költségek. Információink szerint a lisztárnövekedés még nem állt meg, hiszen októberben is egy lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok

- nyilatkozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az RTL-nek.

Ha októberben ismét drágul a liszt, később újabb emelkedésre lehet számítani például a kenyér, a sütemények és egyéb pékáruk árában. Emellett kisebb mértékben a panírozott termékek költsége is növekedhet.

Más szakértők is megszólaltak a témában 

A GKI Gazdaságkutató szerint a forint gyengülése sem indokolt ilyen mértékű élelmiszerdrágulást.

Nagyságrendileg egy tíz százalékpontos különbség adódik, magyarán ennyivel nőttek Magyarországon az árak - ha euróban számolnánk - mint az eurózóna országaiban. Ez azt jelenti, hogy itt olyan speciális körülmények vannak, amelyek az áremelkedést jobban indukálják

- mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

A Portfolio elemzője részben kormányzati intézkedésekkel magyarázza a kiugróan magas áremelkedést.

Ilyen például a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó, hiszen a vállalatok igyekeznek áthárítani az ebből fakadó terheket a lakosságra. Másik ilyem történet pedig az árstop hatása. Jobban fogják a nem árstopos termékeknek az árát emelni, hogy kompenzálják a veszteséget

- véli Hornyák József, a portál makroelemzője.

The Conversation

Ne hagyd ki!