Magyarországon volt a legnagyobb az élelmiszerinfláció az Európai Unióban augusztusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Kiemelkedően drágult például a kenyér, a hús és a sajt is. Októbertől újabb élelmiszer-áremelkedésre figyelmeztetnek a szakemberek.
Ez a termék a drágulási csúcstartó
Ahogyan arról beszámoltunk, augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árszintje emelkedett a vizsgált időszakban. A fogyasztói költségek egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.
Tavaly augusztushoz viszonyítva az élelmiszerek átlagosan 30,9 százalékkal drágultak hazánkban, ami a legmagasabb érték az Európai Unióban. Ezen belül a csúcstartók:
- a margarin (66,9 százalék),
- a kenyér (64,3 százalék),
- a sajt (61,0 százalék),
- a száraztészta (57,9 százalék),
- a tejtermékek (54,7 százalék),
- a vaj és vajkrém (54,5 százalék),
- a péksütemények (45,4 százalék),
- a tojás (42,0 százalék),
- a rizs (40,9 százalék),
- a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék).
Még nem érte el a kenyér ára a nyugati szintet
Egy éve jóval alacsonyabbak voltak a hazai kenyérárak, mint a legtöbb környező országban. A rekorddrágulással sem érték még el az osztrák vagy a német szintet, de további áremelésre lehet számítani az idén.
Közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak. Nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak. Nagy mértékben nőttek a bérek. Illetve nagy mértékben nőttek a logisztikai költségek. Információink szerint a lisztárnövekedés még nem állt meg, hiszen októberben is egy lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok
- nyilatkozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az RTL-nek.
Ha októberben ismét drágul a liszt, később újabb emelkedésre lehet számítani például a kenyér, a sütemények és egyéb pékáruk árában. Emellett kisebb mértékben a panírozott termékek költsége is növekedhet.
Más szakértők is megszólaltak a témában
A GKI Gazdaságkutató szerint a forint gyengülése sem indokolt ilyen mértékű élelmiszerdrágulást.
Nagyságrendileg egy tíz százalékpontos különbség adódik, magyarán ennyivel nőttek Magyarországon az árak - ha euróban számolnánk - mint az eurózóna országaiban. Ez azt jelenti, hogy itt olyan speciális körülmények vannak, amelyek az áremelkedést jobban indukálják
- mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.
A Portfolio elemzője részben kormányzati intézkedésekkel magyarázza a kiugróan magas áremelkedést.
Ilyen például a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó, hiszen a vállalatok igyekeznek áthárítani az ebből fakadó terheket a lakosságra. Másik ilyem történet pedig az árstop hatása. Jobban fogják a nem árstopos termékeknek az árát emelni, hogy kompenzálják a veszteséget
- véli Hornyák József, a portál makroelemzője.
