Kiszámolták, mennyivel csökkenhet a háztartások pénzügyi vagyonának értéke a lassan kétszámjegyű infláció miatt idén, ha csak ülnek rajta . A statisztikák szerint egyre többen hajlanak arra, hogy munkára fogják a pénzüket.
Nem szerencsés, ha a számlánkon, vagy a zsebünkben áll a pénzünk
Összesen 1,8 ezer milliárd forinttal, azaz háztartásonként nagyjából 450 ezer forinttal értéktelenedhet el átlagosan a magyar családok pénze az idén. Ehhez csak az kell, hogy ilyen inflációs környezet maradjon év végéig, valamint készpénzben vagy lekötetlen betétben tartsa a pénzét a lakosság – írja a Napi.hu.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint ugyanis március végén már 6,9 ezer milliárd forintot tartott a lakosság készpénzben és csaknem 10,9 ezer milliárdot folyószámlán, utóbbinak pedig a kamata nulla körül van. Az infláció ugyanakkor a jegybank becslése szerint 9-10 százalék között alakulhat az idén, tehát ez a pénz az értékének a tizedét elveszítheti a közeljövőben
- magyarázza a portál.
A jegybank adatai szerint a háztartások 2022 első negyedévében csupán 775,5 milliárd forintot takarítottak meg, ami nagyjából a fele az egy évvel korábbi adatoknak. Az erre az időszakra eső államtól kapott többletpénzeket - például a személyi jövedelemadó visszatérítést – tehát részben elvihették az emelkedő árak.
Keményvalutákba fektettek
Összességében azonban nőtt a lakosság pénzügyi vagyona, hiszen a háztartások 77,5 ezer milliárd forinttal rendelkeztek március végén. Ennek a 27,4 százaléka, azaz 21,3 ezer milliárd forint volt bankbetétben vagy készpénzben. Ebből nagyjából 18 ezer milliárd az az összeg, ami készpénzben vagy lekötetlen betétben hevert, vagyis gyakorlatilag nem hoz semmit. A statisztikák azt mutatják, hogy ennek a volumene egyre nagyobb, hiszen több mint 385 milliárd forint készpénzt halmoztak fel a háztartások az idei év első három hónapjában, ami történelmi rekord.
Utoljára egyébként hét éve váltott a lakosság annyi valutát, mint idén januártól márciusig: összesen 66,4 milliárd forintot. A külföldi készpénzben lévő állomány ezzel a harmadik hónap végére elérte a 450 milliárd forintot, amire 13 éve nem volt példa. A korábbi évek kiemelkedő adatait egyébként az adott időszak hazai pénzintézeti-pénzügyi gondjaival magyarázza az elemzés, az ideit pedig az ukrajnai események gazdasági hatásaival tartja indokolhatónak.
Mindemellett csökkent a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mennyisége, amire nyolc éve nem volt példa. Március végére nagyjából 50 milliárd forinttal 10,3 ezer milliárdra csökkent az állomány, melyből 10 ezer milliárdot tettek ki a magyar állampapírok.
Rákapott az ország az OTP-re
A háztartások 32,6 ezer milliárd forintot tartottak a negyedév végén részvényekben és részesedésekben, melyből 22,2 ezer milliárd volt a saját cégben való tulajdon. Befektetési alapokban 5,4 ezer milliárdot, nem tőzsdei részvényekben pedig 3,3 ezer milliárd forintot kezelt a lakosság.
1,7 ezer milliárd forintot tartottak a háztartások tőzsdei részvényekben, ami szintén történelmi rekord, az árfolyamok a negyedévben azonban 107,5 milliárdot estek. A jegybank szerint 217 milliárd forintnyi háztartási vagyont fektettek be a tőzsdén a családok az említett időszakban, ebből 210 milliárd forintot pénzügyi vállalatok részvényeibe. A statisztikák alapján az OTP volt a kisbefektetők kedvence, miután az orosz-ukrán háború hatására közel felére, 10 ezer forint alá bukott az részvényeinek az árfolyama.
A nyugdíjpénztári és biztosítási tartalékok összesen 210 milliárd forintos árfolyamveszteséget könyvelhettek el a negyedév során. Az életbiztosításokban 2,3 ezer, a nyugdíjpénztárakban 2,1 ezer milliárd forint volt a harmadik hó végén. Utóbbiból 264,5 milliárd a magánnyugdíjpénztárakban.
