Egy 29 évnél fiatalabb magyar átlagos bevétele 126 ezer forint körül alakul. 27 százalék egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, 10 százalék körülbelül 50 ezer forintból gazdálkodik, 11 százalékuknak pedig 175-199 ezer forint közötti havi jövedelem áll rendelkezésére. A K&H ifjúsági indexe 2020 utolsó negyedévében a 19-29 év közötti fiatalok spórolási szokásait vizsgálta.


​Akik egyáltalán nem spórolnak

A 19-29 éves korosztály spórolási szokásai igen eltérőek: 23 százalékuk már a hónap elején elteszi a megtakarításra tervezett összeget, míg 28 százalékuk egyáltalán nem takarékoskodik. A felmérés alapján kiderült, hogy tízből négy fiatalnak csupán 1 hónapra elegendő tartaléka van. A munkanélküliek 47 százaléka egyáltalán nem spórol, míg az aktívan kereső diákok 23 százalékára igen. Az aktív keresők azt az összeget teszik félre, ami a hó végén megmarad a fizetésükből, ez a válaszadók 20 százalékára volt jellemző.

​Hogy állnak a megtakarítások?

Szomorú az a tény, hogy a felmérésben résztvevő 19-29 év közötti fiatalok 54 százalékának semmilyen megtakarítása nincs. A megtakarítók között is vannak eltérések: 11 százalékuk igénybe vett valamilyen banki megtakarítási konstrukciót, míg 35 százalékuk a bankok szolgáltatásait mellőzve próbálnak spórolni, ez utóbbi inkább 25 éves korukig jellemző a fiatalokra. Érdekes tény, hogy a fiatalok fele valódi cél nélkül tesz félre pénzt. A másik felük a lakásra és autóra spórol.

​Nagy a különbség

A megtakarítással rendelkező fiataloknak (ez tartalmazza a munkanélkülieket és a magas megtakarítással rendelkezőket is) átlagosan 482 ezer forint spórolt pénzük van. Itt érdemes külön vizsgálni a 19-25 és a 26-29 éves korosztályt. Előbbire 290 ezer forint, utóbbira már 827 ezer forint megtakarítás jellemző. Azok közül, akiknek van félretett pénze, mindössze 31 százalékuk tudná ellátni magát fél éven keresztül a spórolt pénzéből, 29 százalékuknál ez az időszak 3 hónap, míg 41 százalékuk csupán 1 hónapig húzná ki.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!