20 százalékkal, 250 grammról 200-ra csökkentette a Magyarországon is kapható Lurpak sózott, sótlan és light vajak méretét a dán gyártó. A változtatás miatt nem várt fogyasztói reakciókkal szembesült.
Csalódottak a vásárlók a Lurpak döntése miatt
A 250 grammos Lurpak vajtömb átlagára 37 pennyvel (nagyjából 16 forinttal) emelkedett tavaly az Egyesült Királyságban a brit Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai alapján. Manapság az új, 200 grammos blokkokat pedig 2,15 fontért (nagyjából 925 forintért) kínálja a szigetországban a Tesco, a Sainsbury's és az Asda a Grocery Gazette kiskereskedelmi szakportál szerint.
A termék méretének a csökkentése kapcsán azt nyilatkozta Danny Micklethwaite, az Arla Foods marketingért felelős alelnöke, hogy emiatt tudják a továbbiakban is elérhető áron kínálni a vajat. Azonban a portál megjegyzi, számos brit vásárló dühös a döntés miatt. Mint mondják, ha valaki eddig sütéshez használta blokkot, annak most újra kell számolnia a receptet. Akad, aki kijelentette, ha választhatna, inkább a drágább, de nagyobb tömböt választaná.
A Portfolio a hírrel kapcsolatban megjegyzi, amíg az Egyesült Királyságban átszámítva 925 forintba kerül az 200 grammos termék. Magyarországon az egyik nagy üzletlánc a sótlan, azonos méretű Lurpak vajat 1639 forintért kínálja az online shopjában.
Ahogy növekszik az infláció, úgy zsugorodhatnak termékek: hogy is van ez?
Jellemzően a magas inflációs időszakokban fordul elő, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részének csökkentik a töltősúlyát, azért, hogy ne tűnjön olyan nagynak a drágulásuk. Ezt a jelenséget hívjuk zsugorflációnak vagy legrammozásnak. A vásárlók nem feltétlenül veszik észre, hogy kevesebb szalámihoz vagy vajhoz jutnak hozzá a vákumcsomagolásban mint korábban, miközben nagyjából ugyanannyit fizetnek érte.
Törvény szabályozza többféle árucikk csomagoláson belüli mennyiségét (például a cigarettáét), azonban nem mindegyikét. Találkozni manapság 70-80 grammos szalámikkal a korábbi 100 gramm helyett, vagy 400 grammos tejfölökkel, lecserélve a korábban 500 grammos kiszereléseket.
Szűri a KSH a zsugorinflációt
A Központi Statisztikai Hivatal a témával kapcsolatban korábban közölte, külön módszerük van arra, hogyan szűrjék ki a legrammozást.
A kiszerelés méretének változásából eredő árhatás kétféle módon kerülhet elszámolásra a termék típusától függően. Egyes termékek, például tejek, sajtok, húsok vagy felvágottak esetében eleve egy naturális mértékegységre, például literre vagy kilogrammra vetített egységár kerül általunk rögzítésre. (…) Más termékek esetében a kiszerelésméretek esetleges változását folyamatosan monitorozzuk és amennyiben szükséges, a felírt árat a kiszerelés változásának arányában korrigáljuk
- áll a statisztikai hivatal tájékoztatójában.
