89 százalékkal drágult a trappista sajt egyetlen év alatt

Több mint a másfélszeresére emelkedett több tejtermék ára az elmúlt egy évben. Például a trappista sajt majdnem a duplájába kerül. Elmagyarázta a szakértő, hogy mi okozza a termékkör kiumelkedő dágulását, és mikor állhat meg a folyamat.


Luxuscikké válnak a tejtermékek?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH)legfrissebb adatai szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, azon belül a háztartási energia és az élelmiszerek árszintje emelkedett a leginkább. 12 hónap alatt az utóbbiak 35,2 százalékkal drágultak, viszont a tejtermékek árnövekedése ennek közel a duplája is lehetett. A sajtok átlagosan 68 százalékkal kerültek többe, a vaj és vajkrém ára 66 százalékkal nőtt, a margarin árszintemelkedése pedig meghaladta a 61 százalékot.

Emellett az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) legújabb statisztikái alapján Magyarországon a nyerstej országos termelői ára átlagosan 192,93 forint/kilogramm volt szeptemberben, így 71 százalékot nőtt az előző év azonos hónapjának átlagárához képest. A tejtermékek közül a trappista sajt értékesítési árszintje emelkedett a legnagyobbat, összesen 89 százalékkal. Ezt követte a 2,8 százalék zsírtartalmú friss zacskós tej és a tehéntúró, amelyek egyaránt 73 százalékkal lettek drágábbak a vizsgált időszakban.

Mi vezetett a tejtermékek ekkora drágulásához?

Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az Agrárszektornak fejtette ki, hogy az egy éves időszak alatt intenzíven emelkedett a tejtermelés önköltsége és költségesebb lett a tejfeldolgozás is. Például drágult a takarmány, az energia, az üzemanyag, a munkaerő, a csomagolóanyag és a logisztika is. Az iparági szereplőknek pedig muszáj az önköltség-növekményt tovább hárítaniuk a fogyasztókra, különben előbb-utóbb kénytelenek lennének beszüntetni a tevékenységüket.

A tejtermékek drágulása nem csak idehaza jellemző. Egy német eredetű import félkemény sajt is hasonlóan drágul: ennek a nagykereskedelmi ára 55-60 százalékkal emelkedett egy év alatt, és erre jött még rá a forint 15-20 százalékos gyengülése. Ne feledjük, 2021. október 25-én még 351 forintba került 1 euró

- nyilatkozta Harcz Zoltán.

Eddig maradhat a dinamikus drágulás

Elmondta, hogy a drágulás az energiaigényesebb termékeket érintheti jobban. Emellett a sajtárak emelkedését az is okozhatja, hogy a Magyarországra legtöbb sajtot importáló Németország tejfelvásárlása már két éve csökken.

A magas árak vélhetően tovább velünk maradnak, de az élelmiszerinfláció mértéke egy ponton minden bizonnyal lassul majd. Amíg azonban a tejtermelés és tejfeldolgozás input költségeinek ára nem normalizálódik, vagy nem kezdődik legalább egy lassú visszarendeződés, addig ez az időpont meg sem jósolható

- mondta a szakértő.

The Conversation

Ne hagyd ki!