Elszálltak a hazai tejipar költségei

A hazánkban legnagyobb tételben vásárolt sajttípust sem kerülte el a drágulás, miután jelentősen emelkedett az előállítási költsége. Búcsút inthetünk az olcsó trappistának.


Drágul a trappista

40 százalékkal került többe a trappista sajt májusban a hazai üzletekben az egy évvel korábbi árszintjéhez képest az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb adatai szerint. Amíg 2021 ötödik hónapjában a sajt átlagára 1305 forint volt kilónként, a múlt hónapban átlagosan már 1832 forintért kínálták. A jelentős drágulás több okra vezethető vissza, azonban a legmeghatározóbb tényező a nyerstej áremelkedése lehet.

Májusban a nyers tej országos termelői átlagára 151,68 forint volt kilogrammonként, ami azt jelenti, hogy éves alapon 37 százalék volt az áremelkedés.

A tejtermékek óriási drágulását korábban a tejipar járulékos termelési költségeinek az emelkedésével magyarázta a Tej Terméktanács. Az ipari energiaár megugrása mellett például a szennyvízkezelés, az ivóvíz, a fuvardíj, az alkatrész, a tisztítószerek, a vegyszerek, a műtrágya, a gyógyszer és a munkaruházat drágulását, valamint a bérköltségek növekedését is az áremelkedés okai között sorolták fel.

Elkerülték a sikerek

A trappista a legkeresettebb sajtfajta hazánkban, mégsem büszkélkedhettek sok szakmai sikerrel. A tavalyi Sajtmustrán például a típus csupán egyetlen képviselőjét díjazták éremmel. Az Agria Sajtmanufaktúrától Fejes János terméke, az Egri Trappista szerzett egyedül elismerést, mégpedig bronz minősítést.

Emellett a négy hétig érlelt, Magyar márkanév alatt forgalmazott trappista sikerérről számolhattunk még be néhány hónappal ezelőtt, hiszen elsőként ez a sajt kapta meg a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyet.

A Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) egyébként kétféle trappista sajtot különböztet meg: a hagyományosnak mondható, elterjedt „trappista sajtot”, valamint a prémium „különleges trappista sajtot”.

Ilyen a prémium magyar trappista

A hagyományos trappista készítésével ellentétben a különlegesebb verziójának a gyártási technológiáját precízebben szabályozza a MÉ. A sajt gyártójának azonban csak akkor kell ezeket az előírásokat betartania, ha a termékét "megkülönböztetett jelzéssel" kívánja ellátni, például, ha minőséginek, vagy hosszú érlelésűnek szeretné nevezni.

A különleges trappista „tehéntejből, tejsavbaktérium-színtenyészet és alvasztóenzim, esetleg kalcium-klorid, kálium- vagy nátrium-nitrát és természetes színezék hozzáadásával készített, sózott, érlelt, jellegzetes érzékszervi tulajdonságú, oltós alvasztású, félkemény, erjedési lyukas sajt

– áll a Magyar Élelmiszerkönyv II. kötetében.

Emellett a különleges trappistáknak egyebek mellett meg kell felelniük néhány érzékszervi tulajdonságoknak, mint például az aranysárga esetleg aranybarna színű kéreg, a szájban omló állag, a jellegzetes, enyhén aromás illat és a zamatos, enyhén savanykás, kellemesen sós és telt íz. A hagyományos, elterjedtebb trappistáknak nincsenek ilyen szigorú paraméterei, azonban árban kedvezőbbnek mondható.

The Conversation

Ne hagyd ki!