A volt kommunista országok közül csak az észtek és a litvánok voltak gyorsabbak a románoknál a gazdasági felzárkózásban. A jegybankelnök a Magyar Nemzetben megjelent elemzésében a román modellt mutatta be.
A teljesítményről
Amikor Románia 1990-ben elérkezett a piaci átmenethez, a térség legalacsonyabb fejlettségi szintjével rendelkezett. Az EU-átlag 34,3 százalékát érte el a fejlettsége, miközben a lengyeleknél 39,6 százalékot, a magyaroknál 56,9 százalékot a cseheknél pedig 81,4 százalékot mértek. Az első szlovák adat 1992-ben 43,2 százalék volt, ami az átalakulásokkal járó válság miatt vélhetően magasabb volt 1990-ben, tehát jelentősen meghaladta a román szintet, írja a Magyar Nemzetben megjelent elemzésében a jegybankelnök.
Térségünkben az 1990-es induló évről 2020-ra a román gazdaság érte el a legnagyobb felzárkózási ütemet (37 százalék), ami kissé magasabb volt, mint a lengyeleké (36,5 százalék). A magyar felzárkózási ütem (17,5 százalék) több mint kétszeresét és a cseh felzárkózás (12,7 százalék) közel háromszorosát teljesítették. 2020-ra a román gazdaság uniós átlaghoz mért fejlettsége (71,3 százalék) a szlovák szinthez hasonlóan (71,6 százalék) alakult és történelmi közelségbe került a magyar fejlettség (74,4 százalék) utolérése. Ezzel a teljesítménnyel Románia a térség leggyorsabb felzárkózását érte el. A volt kommunista országok közül ennél csak az észt és a litván felzárkózás volt gyorsabb.
Az okok
2009–2019 között a román gazdaság 17,1 százalékkal, a magyar 7,8 százalékkal zárkózott fel az EU-átlaghoz. A kétszeres román teljesítmény egyik oka a korábbi hibás magyar gazdaságpolitika „árnyéka", másik oka pedig az, hogy a román modell néhány területen többet tud, mint a magyar. Ez 2020-ban is látható volt, mert a román gazdasági visszaesés (3,9 százalék) kisebb volt, mint a magyar (4,7 százalék) és a lengyel után (2,5 százalék) a térségben a második legjobb adatnak számít. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy miközben a magyar beruházási teljesítmény 6,9 százalékkal visszaesett, a román 6,8 százalékkal nőtt.
A román növekedési modellben a balti modellhez hasonlóan gyors a digitális átmenet, a szolgáltatási szektorra épül a növekedés, magas a beruházási dinamika, ezért jelentős a tőkemélyülés és ezek következtében erős a termelékenység javulása is. A 2010 és 2019 között elért 35,2 százalékos román GDP-növekedés két azonosan erős forrása a tőkebővülés, valamint a termelékenység/hatékonyság emelkedése (TFP) volt, emellett alig kapott szerepet foglalkoztatásbővülés. Ezzel szemben a magyar modell 31,3 százalékos növekedésében a foglalkoztatásbővülés nagyobb szerepet játszott, mint a másik két tényező hatása. A magyar növekedés döntően egy munkaextenzív, a román (és a lengyel) döntően egy tőkeintenzív növekedési modellre épült 2010-2019 között.
Az elemzésben a jegybankelnök a román fejlődés árnyoldalait is bemutatta, megjegyezve, hogy a magyar tanulság kristálytiszta: érdemes erősítenünk ott, ahol a román modell jobb, de nem szabad feladni az egyensúlyi növekedés magyar előnyeit.
